Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)
Bethlen Gábor kassai udvara - Bethlen kassai főkapitányai az udvarban és városi ügyekben - Bornemissza vicegenerális a város életében
dotta: adjuk Bornemissza uramnak Zebeni Pál házarészét, amely a városé, Ígérvén magunkat jövendőbeli szolgálatra. Méltó, hogy ilyen főembernek velünk való kedveskedéséért szolgáljunk. (Zebeni Pál 1618-ban halt meg.) A jegyzőkönyv írja, hogy nagy örömmel vette őkegyelme, ígérvén jövendőbeli szolgálatját. De 6 hét múlva tovább mentek s kimondották, hogy a Rueber-házat Bornemissza uram őkegyelmének odaengedik, mivel anélkül is sok adó vagyon rajta és ennyi időktől fogva is senki sem épülettel, sem egyéb szolgálattal nem volt attul a háztul. Azért ha őfelsége (Bethlen) kegyelmesen intercedál (beleegyezik), odaadjuk, ha őkegyelme és maradéki minden onust supportál (terhet visel) a várossal. Az is úgy adattatik, hogy mi az evictiot (megoltalmazást) magunkra nem vesszük, hanem in tantum in quantum (annyiban amennyiben) mihozzánk illik, őkegyelmét megoltalmazzuk. 3 1 Bornemissza bizonyára rendbehozta, jókarba helyezte, kényelmes és előkelő lakóhellyé tette e házat. Erre mutat, hogy a várostól téglát kért s kapott 10.000-et. Van ez épületnek két hatalmas díszterme. Erőteljes, a gótikus korra emlékeztető, erősen gerinces hálóboltozatával városunk legbecsesebb műemlékei közé tartoznak. Hasonló értékű az egyikben ma is meglévő renaissance kandalló, melyet e keretes latin párvers felirata szerint Bornemissza építtetett: ,,E házban a jámborság, remény és hit lakik. Szálljon reá a magasságból a kedves kegyelet, Bornemissza! Ez magasztalni fogja nevedet halálod után és hírednek fényes diadaljele marad." E kandalló Kemény Lajos, Kassa város nagyérdemű levéltárnokának véleménye szerint alighanem az 1632—39-ben Kassán működő Anger építőmester műve, akinek végrendelete szerint Bornemissza János 50 frttal adósa. Huszonhat évig lakott e házban Bornemissza. 1652 szept. 8-án kelt végrendeletében gróf Wesselényi Ferenc akkori kassai főkapitánynak és feleségének, Széchy Máriának hagyományozta. Azonban már két év múlva (1654) III. Ferdinánd az ú. n. királyi házat, a főkapitányok eddigi székhelyét, ahol (ma Fő-u. 74) Bocskai és Bethlen is lakott, a jezsuitáknak adta. A Bornemissza-házat a város visszavásárolta s a király ezt rendelte a főkapitányok székházának. Azóta ezt főparancsnoki háznak nevezték. Mint ilyenben itt laktak gr. Wesselényi Ferenc és a Felvidék fékentartására ideküldött, többnyire véreskezű generálisok: Spankau, Caraffa stb. Itt székeltek a nemzeti szabadság fölkelő vezérei is, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc fejedelmek. Később honvédlaktanya lett. Napjainkban városi könyvtárnak tervezik. S 1 Kassa, v. jk. 1628. ápr. 8. és máj. 25. 118
