Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Bethlen Gábor kassai udvara - Bethlen kassai főkapitányai az udvarban és városi ügyekben - Rákóczi György elzárkózása

töltöttek be ezek. Főparancsnokai voltak a megyei és nemesi fölkeléseknek s az összes itt lévő végváraknak, így az e vidékeken lévő összes haderőnek. A védekezést és támadást nekik kellett megszervezniük úgy a császáriak, mint a déli határokon koronkint mozgolódó török ellen. Gyakran volt főhaduruk, a fejedelem részére előterjeszteni, beszámolni valójuk. Viszont a folyton fegyverkező, támadásokat tervező és szervező, gondos, előrelátó, mindenre gondoló fejedelemnek minduntalan volt rendelkezni valója helybeli fővezére számára. A főkapitányok hivatalos érintkezése tehát állandó volt az udvarral. De bizonyosan a legelőkelőbb katona minden alkalommal szívesen látott és meghívott vendége is volt az udvarnak. Amint már mondottuk, Bethlennek első kassai és felsőmagyarországi főkapitány-generálisa Rákóczi György volt, borsodmegyei főispán, Sárospatak ura. A fejedelem négy titkos főszövetségese közé tartozott s a mozgalom megindulásánál reá, a fiatal, alig 26 éves vezérére bízta a legfontosabb feladatot: Kassa meghódoltatását. Amit nagy sikerrel oldott meg. Ennek elismeréséül a Bethlen által Kassára összehívott első gyűlés őt tette meg kassai generálisnak (1619 szept. 24). Azonban e háborús időkben különösen fontos hivatása dacára nem igen tartózkodott székhelyén, hanem inkább sárospataki birtokán és várában. Ezért Bethlen többízben nem minden él nélkül hívta őt Kassára. Így szólította föl pl. 1620 febr. 12-én, hogy márc. 8-án minden maga dolgát hátrahagyva személye szerint legyen Kassán, ahol a közönséges megmaradásról, a cseh-morva fölkelőkhöz küldendő követségről minden jót végezhessenek. E dolgokat elintézvén, — írja — kegyelmedet nem tartóztatjuk, hanem elbocsátjuk. Hasonló, sőt ridegebb hangon ismétli e meghívást egy hét múlva (febr. 28.) mondván: intjük kegyelmedet, sőt méltóságunknál fogva amint tisztünkben áll, hagyjuk és parancsoljuk, hogy jelenjék meg. Ha szokásosnak vesszük is a meghívó e kifejezéseit, azonban Rákóczi Györgyöt Kassa elfoglalásával szerzett érdemeinél fogva más hang illette volna, legalább is olyan, amilyenen Thurzó Imrével és Illésházyval levelezett, ha viszszahúzódásával el nem kedvetleníti Bethlent. Bizonyára e körülményben találjuk magyarázatát, hogy Rákóczi nemsokára lemondott a kassai generálisságról. De azért e magatartása miatt korántsem szakított vele Bethlen, mert közben meglátogatta Sárospatakon. Amint Thurzónak írja: mikor levelét meghozták Prágából, épen asztal felett ültek, Rákóczi öröme napján (1620 ápr. 27). A Széchy-féle nagy elpártolás idején (1621) Rákóczi György is félre akart állani. Bethlen azonban fölkereste leve106