Sebestyén József, Spielberger Leo: Beneš. Egy nemzet élete, egy államférfi portréja (Bratislava. Slovenská Grafia, 1934)

Első rész: Egy nemzet napsütésben és árnyékban

Károlyi Mihály nagystílű külpolitikai koncepcióját meghiúsítja Tisza István. Egyszer történt csak meg, közvetlen a háború kitörése előtt, hogy egy magyar politikus, egy ellenzéki párt vezére, különvéleményt jelentett be a hármasszövetségi politikában. Károlyi Mihály Párissal és Szentpétervárral kereste a kapcsolatokat, mert tudta, hogy egy világháborút csak ilyen úton lehet megakadályozni. Már készen volt a terv a szentpétervári látogatásra, amely tüntetés lett volna a monarchia német barátsága ellen, 1914 tavaszán kellett volna indulnia Károlyinak és vezérkarának Szentpétervárra. Tisza István, Magyarország akkori miniszterelnöke megakadályozta ezt a politikai tüntetést és ezzel megpecsételte a monarchia sorsát. A Habsburgok és a magyar loyalitás. Két távoli világ képviselői ültek össze Polónyi Géza Károlyi uccai irodájában. A tárgyalás rövid volt és negatívummal végződött. Kiderült, hogy a két nép, a magyar és cseh nemzet beállítottsága a Habsburgokkal szemben is merőben ellentétes. Magyarország talán éppen olyan sokat szenvedett négyszáz esztendőn át a Habsburgoktól, mint a csehek. A magyaroknak is vannak emléktábláik olyan nevekkel, amelyeknek viselőit Habsburgpribék törte kerékbe, nyakazta le, akasztotta fel, vagy lőtte agyon. Wienerneustadt és Eperjes, Arad és a pesti „Nájgebáj" sokat tudnának erről regélni. És mégis, a magyar politikának nem volt egyetlen pártja sem, egyetlen politikusa sem, aki komolyan gondolt volna arra, hogy Magyarország 44