Sebestyén József, Spielberger Leo: Beneš. Egy nemzet élete, egy államférfi portréja (Bratislava. Slovenská Grafia, 1934)

Első rész: Egy nemzet napsütésben és árnyékban

korcsma helyett a társaskörbe jár, ahol megtárgyalja a politikai és gazdasági kérdéseket, önálló véleménye van és a választásokon meggyőződése szerint szavaz, még opportunista szempontok sem befolyásolják, mert gazdaságilag független. A^an szíve áldozni nemzeti célokért, könyvtárak, közművelődési egyesületek és intézmények részére mindig nyitva van az erszénye, a színházat nem pártolja (milyen szomorú az a kultúra, amelyet színpártolók tartanak fenn), hanem elmegy a színielőadásokra, mert ez kultúrális szükséglete. A vagyon generációkon át inkább gyarapszik, mint fogy, mert a birtokot osztatlanul a legidősebb fiúra hagyja, a többiekből orvost, ügyvédet, hivatalnokot, tanítót nevel. Persze arrafelé is van pár ezerholdas, a Fürstenbergek, a Lobkowitzok, ClamGallas-Nostic, Rohan, Harrach családok és mások kezén nagybirtokok vannak, de a tipus a kÖzépbirtokos paraszt. Ezért van ezen a földön falu falu mellett, sűrűn be van telepítve ez a gazdag vidék. És milyen falvak ezek! A cseh falu kultúrája. Egy-kétezer lakost számláló községeknek rendezett uccáik vannak, a templomtéren rendszerint egy művészi szempontból is kifogástalan szobor, — legtöbbször Hus János mester kőbefaragott alakja, — az uccák, terek kövezettek, emeletes, csinos házak, villannyal világítva még az istállók is, modernül berendezett kórház, hiánytalanul felszerelt iskolák, közművelődési egyesület, egy-két zenekar, műkedvelő társaságok, Sokol. És ha a templomban vagy nemzeti ünnepen az énekkar 40