Sebestyén József, Spielberger Leo: Beneš. Egy nemzet élete, egy államférfi portréja (Bratislava. Slovenská Grafia, 1934)

Első rész: Egy nemzet napsütésben és árnyékban

elfelejtett cseh nyelv, amelyet már csak a paraszt beszélt, most egyszerre visszatér, a művelt városi polgárság újra megtanulja és tovább fejleszti az irodalmi nívó magaslatáig. Megszületik a cseh opera. A nagy fellendülés megteremti a cseh nemzeti zenét is. 1823 február 2-án, Gyertyaszentelő napján nagy ünnepe van a cseh nemzetnek. Műkedvelők előadják az első eredeti cseh operát, amelynek címe: „Drátenik" (A drótos). A szöveget Chmelensky írta, zenéjét dr. Skroup komponálta. Ez a fiatal, lelkes jogász rendezte is a darabot és vezette a zenekart. Ennél többet igazán nem lehet kívánni egy fiatalembertől. A közönség nem is kívánt többet, sőt könnyekig meg volt hatva, tombolva ünnepelte a szerzőt és a szereplőket és virágokkal árasztották el őket. Még Čelakovsky, a szigorú kritikus is el volt ragadtatva az operától és az előadástól, de ebben az elragadtatásban szerepet játszhatott az is, hogy Kometnéba, a női főszereplőbe szerelmes volt. Két kritikus szó hangzott csak el e történelmi előadásról. Nejedly János azt írja, hogy botrányos volt. Neki ugyanis a természetellenes prozódia nem tetszett és ez rontotta el a hangulatát. Palacký nem szólt semmit. Hazament és naplójába azt írta, hogy az előadás 1 forint 6 krajcárjába került. Punktum. A lelkes Škroup azonban dolgozott tovább is és 1834-ben, kerek száz esztendővel ezelőtt megírta a Fidlovačka-t (Templomszentelés), amelynek egyik áriája, „Kde domov můj" az államalakuláskor nemzeti himnusz lett. Ezek a próbálkozások nem voltak művészi, de annál inkább történelmi értékűek és 28