Sebestyén József, Spielberger Leo: Beneš. Egy nemzet élete, egy államférfi portréja (Bratislava. Slovenská Grafia, 1934)
Első rész: Egy nemzet napsütésben és árnyékban
Szentszék idézése, ide bíztatta Zsigmond király menlevele. Zsigmond, a király becsületét kötötte le, hogy a prédikátornak hajaszála sem görbül meg, de Zsigmondnak, a császárnak másképpen alakultak politikai érdekei. Meglepő-e hát, ha a császár győzött? Zsigmond nem is csinált titkot belőle, hogy politikai érdekei megkívánják Hus János máglyahalálát. És 1415 július 6-án — szombati nap volt — az egyház kitaszította soraiból egyik legjobb fiát. Átadta a világi hatalomnak, hogy az ítéljen felette. Zsigmond pribékjei gyorsan dolgoztak és még aznap délután Hagen konstanzai hóhér meggyújtotta a város falai előtt a máglyát, amelynek fénye századok útjait világította meg ... Huszita háborúk. Zsigmond elszámította magát. A konstanzai máglya nem tett pontot a cseh egyház harcai után, sőt éppen kiindulópontja lett egy olyan elementáris nemzeti mozgalomnak, amelynek hullámai ma sem ültek el teljesen. Egyházi mozgalom volt a huszitizmus? Inkább nemzeti. És amikor Želivský János szerzetes 1419 július 30-án a lelkes huszita tömegeket az újvárosi városháza ellen vezette, jórészt német tanácstagok ültek a nagyteremben. Ezeket a felizgatott tömeg az ablakon keresztül az uccára dobta, ahol nyomban agyonverték őket. A mozgalom egyre nagyobb lángokat vetett. Zsigmond magyar király, aki testvére, Vencel után el akarta foglalni a cseh trónt is, hiába vezette egyik keresztes háborút a másik után a huszita „eretnekek" ellen, a félszemű zseniális 16