Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

zásoktól ösztönösen idegenkedett, mintha érezte volna, hogy lejár a pünkösdi királyság. 1938. november 8 a az az örömnap, midőn ezen magyar alapítású vállalat ismét a Garam- és Ipoly-völgyével együtt visszakerült az anyaországhoz. Mint már fentebb említettük, maga a cukorgyár a cseh megszállás alatt annyira elhanyagolődott, hogy még a technikailag legsürgősebb és a gyár üzembiztonságát veszélyeztető hibák javító munkálatai sem lettek keresztül vive. , Az egész 20 éves megszállás alatt kizárólag spekulatív gazdálkodás folyt. Állattenyésztéssel egyáltalán nem foglalkoztak. Lefejtő tehenészetek részére vásárollak fel az Ipoly völgyének kitűnő kisgazda marháit, melyek lefejés után vágóhídra kerültek. Felkarolták trágyatermelés szempontjából a szarvasmarhahízlalást is és műtrágyában sem fukarkodtak, tehát kétségtelen, hogy terméseredményüket vizsgáivá. igen szép és nagy terméshozamokat látunk. A cseh-szlovák földreformmal kapcsolatban sikerült a vállalatnak egy igen jelentékeny mezőgazdasági egységgel kibővülni. Ugyanis akkor vásárolta meg a vállalat a gényei két szeszgváras uradalmat, melyről a visszacsatolás alkalmával, földbirtokpolitikai okokból le kellett mondani. Kossuth Lajos bankja, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vette a visszacsatolás után érdekkörébe a vállalatot, mely a Garam- és Ipolyvölgyében való misszióját átérezve, keresztény magyar igazgatósággal és vezetőséggel indult, éppen a legnehezebb időben, lelkesen a jobb Cukorgyári uradalom. Sertéshizlalda. 215