Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

zásoktól ösztönösen idegenkedett, mintha érezte volna, hogy lejár a pünkösdi királyság. 1938. november 8 a az az örömnap, midőn ezen magyar alapí­tású vállalat ismét a Garam- és Ipoly-völgyével együtt visszakerült az anyaországhoz. Mint már fentebb említettük, maga a cukorgyár a cseh megszállás alatt annyira elhanyagolődott, hogy még a technikailag legsürgősebb és a gyár üzembiztonságát veszélyeztető hibák javító munkálatai sem lettek keresztül vive. , Az egész 20 éves megszállás alatt kizárólag spekulatív gazdálko­dás folyt. Állattenyésztéssel egyáltalán nem foglalkoztak. Lefejtő tehe­nészetek részére vásárollak fel az Ipoly völgyének kitűnő kisgazda marháit, melyek lefejés után vágóhídra kerültek. Felkarolták trágya­termelés szempontjából a szarvasmarhahízlalást is és műtrágyában sem fukarkodtak, tehát kétségtelen, hogy terméseredményüket vizs­gáivá. igen szép és nagy terméshozamokat látunk. A cseh-szlovák földreformmal kapcsolatban sikerült a vállalatnak egy igen jelentékeny mezőgazdasági egységgel kibővülni. Ugyanis akkor vásárolta meg a vállalat a gényei két szeszgváras uradalmat, melyről a visszacsatolás alkalmával, földbirtokpolitikai okokból le kellett mondani. Kossuth Lajos bankja, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vette a visszacsatolás után érdekkörébe a vállalatot, mely a Garam- és Ipoly­völgyében való misszióját átérezve, keresztény magyar igazgatósággal és vezetőséggel indult, éppen a legnehezebb időben, lelkesen a jobb Cukorgyári uradalom. Sertéshizlalda. 215

Next

/
Thumbnails
Contents