Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

„HANZA " MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGÁNAK NÉVSORA AZ 1943. ÉVBEN: Elnök: dr. Kuíhy Géza ügyvéd, felsőházi tag. Galánta. Alelnök: Nagy Ferenc főigazgató, Galánta. Tagok: Bihercz István gazdálkodó, Tallós; dr. Gorondy-Novák Andor nyug. min. oszt.-főnök, Budapest, Kajos Sándor földbirtokos. Alsószeli; dr. Kelecsényi Miklós min. tanácsos, Budapest; Rázgha Károly földbirtokos, Pozsonycsákány. „HANZA 1 MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET FELÜGYELÖBIZOTTSÁGÁNAK NÉVSORA 1943. ÉVBEN: Elnök: vitéz Petry József földbirtokos, Nagyfödémes (Hajmáspuszta). Tagok: Pintér Béla érsz. gyűlési képviselő, Nagysurány (Ondrohó-puszta) ; \itéz Pósfav Béla földbirtokos, Béke, u. p. Csürörtök; vitéz Szabó Károly malomtulajdonos, Magyardiószeg; Thuróczy Vilmos földbirtokos. Magyarsók: Varga Lőrinc gazdálkodó, Hegysur. AZ 50 ÉVES GA R AM VÖÍ. G YI CUKORGYÁR RT. Igazgatóság: gróf Esterházy János elnök: gróf Khuen-Héderváry Károly alelnök; dr. gróf Forgách Balázs, dr. Hollós Pál, báró Majthényi László, dr. Mikecz Ödön. dr. Csurgay Tibbor. — Felügyelőbizottság: dr. báró Roszner Ervin elnök; ahldorfi Fischer Ottó, Juhász Ernő, dr. Vuk Alajos. — Vezetőség: vitéz danczkai Pattantyús-Ábrahám János jószágigazgató, Hegedűs Lajos műszaki igazgató, Czágán L. István cégvezető, Kantor Ferenc cégvezető. A Garamvölgyi Cukorgyár R.-T. 1893-ban alakult meg a Garam és Ipoly völgyének a természet által is kijelölt kereskedelmi és ipari központjában, Oroszkán. A meglevő közlekedési adottságok mintegy kijelölték ezt a helyet egy jövendő mezőgazdasági iparvállalat megalapításához. A Garam és Ipoly völgye természeténél fogva hazánk egyik cukorrépatermelésre legalkalmasabb vidéke, úgyhogy az alapítók elgondolását immár 50 éves mult 100 százalékig igazolta. Az alakuló közgyűlést 1893-ban éppen Bars vármegye akkori alispánja hivta össze s ez kellő dokumentum arra. hogy a vármegye akkor milyen nagy súlyt helyezett ezen mezőgazdasági iparvállalat megalapítására. 1893-ban csupán a cukorgyár épült meg, mely napi 140 vagon cukorrépának nyerscukorrá való feldolgozására volt alkalmas, tehát, hogy úgy mondjuk, egy kezdetleges cukorgyári üzem volt. Ezen alapítás 1.200.000.— korona alaptőkével indult. Az alapítók az akkori vezetőség rövidesen rájött arra, hogy a cukorgyártáshoz szükséges cukorrépatermés nem elegendő a gyár jövedelmezőségének biztosítására. Abban az időben a kistermelőkkel való termeltetés úgyszólván lehetetlen volt, csupán néhány környékbeli nagy uradalom foglalkozott a cukorrépatermelés úttörő munká14 211