Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

kielégítette tagjai hiteligényét, ä fogyasztási és értekesítő szövetkezetek pénzszükségletét is olcsó kamatláb mellett fedezte. A falvakon felépített szövetkezeti kultúrházak részére sok esetben kamatmentes kölcsönről gondoskodott, a .,

Hanza" Központi Szövetkezettel karöltve. A „Hanza" Központi Szövetkezetnek. 1925 június 18-án történt megalakulásakor 44 fogyasztási és értékesítő tagszövetkezete volt s ez a szám a megszállás ideje alatt 218-ra emelkedett, de ezek közül 20 a határon kívül maradt. Ma már a ..Hanza' pótolta a veszteséget s 214 tagszövetkezettel már 300 eladási hellyel rendelkezik s szolgálja a fogyasztók érdekeit. A szövetkezeti összetartózandóságra rendkívül befolyással volt, hogy a „Hanza" és tagszövetkezetei kizárólag tagjaikra terjesztették ki üzleti működésűket. Ennek az ideális szövetkezeti elvnek betartásával a tagok száma rövidesen meghaladta az 50.000-et s így a „Hanza" szervezetében — átlagosan 4—5 családtagot számítva — körülbelül millió kisebbségi magyar vett részt. A fogyasztási szövetkezetek forgalmát és üzleteredményét a viszonyokhoz mérten rendkívül olcsó áruközvetítés, illetve áruszállítás, évről-évre fokozta. Az első tízévi működés után a Központ nagybani üzleti költségét 4%-ra és a fogyasztási szövetkezetek kicsinybeni üzleti költségét 8%-ra sikerült csökkenteni, úgyhogy a „Hanza" szövetkezetek forgalmában a termelői és fogyasztói ár között átlagosan csupán 12%-os rezsiköltség szerepelt. Az akkori állami statisztikai hivatal vizsgálatai alapián hivatalosan megállapítást nyert, hogy a „Hanza" szövetkezetek átlag 5.5%-kai olcsóbban hozták forgalomba a közszükségleti cikkeket, mint az akkori magánkereskedelem. Ezt a nagymérvű versenyképességet, nagyrészt a kitűnően megszervezett autóval való áruszállítás javára lehet elkönyvelni. A gyors áruszállítás folytán mind a központ, mind tagszövetkezetei jóval kisebb árukészlettel tudták a forgalmat lebonyolítani, ami viszont tekintélyes kamatmegtakarítást eredményezett. A beérkezett megrendelések legkésőbb 48 órán belül már rendeltetési helyükre jutottak és mindezért a vidéki szövetkezetek %% fuvarátalányt fizettek a leszállított áru értéke után s így a legtávolabb eső szövetkezetek is fuvarmentesen szerezhették be áruszükségletüket, ami viszont szociálisan igazságos megoldás volt. a vasútvonalaktól távoleső lakosság részére. A versenyképesség következménye volt a „Hanza" szövetkezetek évről-évre fokozódó forgalma, amely már az 1937. évben a 75 millió csehszlovák koronát meghaladta, ami kb. 4000 vagón áruforgalomnak felelt meg. Mindezt a ..Hanza" 55.000 csehszlovák korona befizetett alaptőkével építette ki anélkül, hogy a megszállás ideje alatt egy liilér bankkölcsönt vagy más külső támogatást igénybevett volna. A közszükségleti cikkek olcsó beszerzése mellett egyformán fontos volt a vidéki fogyasztók vásárlóerejének fokozása, a termelés fokozás és az értékesítés megszervezése által. Kezdettől fogva bekapcsolódott a „Hanza" a gabonatermelésbe. Ma már több fogyasztási és értékesítő szövetkezet mellett ott állnak a kisebb-nagyobb gabonaraktárak. A többtermelés elősegítése céljából propagandaszolgálatot létesített egyrészt a sajtó útján, másrészt vándor-filmelőadások rendezé207