Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

A kényszeregyesség a betevők hatalmas többségének hozzájárulásával 1924 április 15-én létrejött. Ezzel az intézet megmenekült a csődtol. de alapjában megrendítve, léte még mindig a bizonytalan jövő függvényeként mutatkozott. A vezetőség azonban bizalommal nézett az elkövetkező nehézségek elébe, mert a legnagyobb értéket, a fennmaradás lehetőségét biztosítottnak látta s ezzel az intézet múltját és tradícióit egy új kor számára átmentette. A megszállás alatt nehéz harcot folytatott függetlenségéért. Az intézet vezetősége tollát kiállta a próbát, kiérdemelte a beléje helyezett bizalmat. S ez annál nagyobb érdem, mert a csődhelyzetből nemcsak az intézet létét, hanem függetlenségét is kimentette. A helyi csehszlovák bankok politikai súllyal is rendelkező üzemspekulációi közepette az Ipolysági Takarékpénztár megmaradt egyetlen magyar, független pénzügyi intézménynek, magyar gazdasági centrumnak. Példaként arra. hogy békén eleget téve az uralkodó idegen állam követelményeinek, az eredeti nemzeti géniusz megőrizhető még gazdasági centrum számára is. 1938-ban a bomlás a csehszlovák államban már érezhető, a politikai bizonytalanság a betevőket pénzük részbeni kivételére, az adósokat pedig kötelezettségeik rendezésének halogatására buzdítja. A betétállomány csökkentését a kissé késői moratórium bevezetése akadályozza. bár az intézet nem él a moratóriumban rejlő jogával, a készfizetést változatlanul fenntartja, így azután zökkenő nélkül éli át egy újabb gazdasági válság beköszöntését. Ipolyság. 1938. év október hó 11-én elsőnek tér vissza a magyar állam kebelébe A visszacsatolás után a Magyar Nemzeti Bank megbízásából az intézet azonnal megkezdi a csehszlovák fizetőeszközöknek pengőre való átváltását. Majd sorra kerülnek az átmeneti állapotból folyó különleges feladatok. Köszönet a Magyar Nemzeti Banknak és a Pénzintézeti Központnak, hogy az intézet a visszacsatolás után haladék nélkül tehetett eleget a készfizetéseknek, ezzel az intézet iránti bizalom változatlanul szilárdan áll. A visszacsatolást követő évek. sajnos, máris a háború évei. 1939-ben a német—lengyel, német—francia és német—angol viszály kerül világszerte a politikai élet előterébe. Ez a körülmény a magyar kormányzatot is rendkívüli intézkedések megtételére készteti, főkép a gazdasági élet terén: az önellátás rendszere révén. Az intézet érzi ennek súlyát, pénzkészletének kihelyezését csak óvatosan, a legnagyobb körültekintéssel eszközli. A nehéz viszonyok ellenére mind betétállománya, mind váltótárcája növekedőben van. Tehát az országra is átterjedő háborús helyzet mindinkább erősebb feladatok elé állítja az intézetet. Erdély egyrészének visszacsatolása, Bácska visszavétele, több tisztviselőjét hívja frontszolgálatba, akiknek járandóságát az intézet teljes egészében folyósítja. A bizonytalan gazdasági helyzet körültekintő és előrelátó vezetést igényel. \ nehézségek ellenére 1941-ben, úgyszintén 1942-ben is mind a forgalom, mind a tiszta nyereség és vagyonállapot szempontjából fejlő198