Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

A szövetkezet irányában megnyilvánuló bizalmat pedig betevők szaporodásában tapasztalom. A szövetkezet az Ipolyságon működött Ipolysági Hitelszövetkezetet 1933. évben magába olvasztotta, hogy a szövetkezeti erőket így még hathatósabban egyesítse. A szövetkezet fejlődését az 1938-i felszabadulás óta a következő számadatok mutatják. Üzletrésztőke: 12.828.— pengő, tartalékok: (>750.— pengő az év végén. Kihelyezések: 302.869.-— pengőben az 1938. év végén. Üzletrésztöke 34.439. Tartalékok 24.597. Betétek 426.029. Kihelyezések 576.973 pengőben az 1942. év végén. Tagjainak 4%-os osztalékot fizet. Az 1940. évben gabonaszakcsoportot alakított s mint ..Futura' -bizományos, hathatóson működik közre a termények felvásárlásánál. A vezetőség: Alelnök: Skerlecz Lajos r. k. ig. tanító. Az igazgatóság tagjai: dr. Balla Zoltán körorvos, dr. Daubner Mihály ügyvéd. Fábián János gazdálkodó. Muladi István gazdálkodó, ifj. Gál Lajos gazdálkodó. Túri János gazdálkodó. Pál Sándor kertész, Tóth Lajos gazdálkodó, Jagyugya János gazdálkodó. A felügyelőbizottság tagjai: Kollárovits László r. k. tanító, elnök. Tagok: Balázsv Dezső r. k. plébános, Balogh Lajos gazdálkodó, Elek Sándor gazdálkodó, Gál István gazdálkodó. Ügyv.-igazgató: Dalibor Nándor. AZ IPOLYSÁGI TAKARÉKPÉNZTÁR. Ipolyság 1868-ban. bár Hont megye központja még alig emelkedik ki a zsupfedeles mezővárosok átlagából. Házainak száma ekkor még csak 282. A város tudajdonképpeni forgalma a piactér, ennek már az 1875-ben épült nagyszabású megyeházával némi városias jellege van. A város maga szegény, kulturális célokra nem költhet, még járdája sincs, világítása még kevésbbé. Ipar és kereskedelem a piactér néhány boltjára szorítkozik. A hegyektől koszorúzott s az Ipoly kacskaringós folyásával díszített város látképe lehangoló mindazokra, akik ide belépnek, mert a megyeháza méltóságteljes épületén kívül jóformán semmi érdemeset nem látni. A város lassanként fejlődni kénytelen. Törvényszéket, járásbíróságot és adófelügyelőséget kap. Néhány világot járt kereskedő telepszik le. növekszik az orvosok, ügyvédek száma. A társadalmi helyzet fejlődése a kultúra magasabb kívánalmaival lép föl. polgfri iskolát, járdakészítésl. világítást, sétateret gyogytárat, vasútat emlegetnek. A város vezetősége középületek emelésére gondol, kölcsönről beszélnek. A város kereskedelmének köre is egyre tágul. A hajdani úrbéresek földet szagolnak, gyarapodni volna kedvük. Kölcsönre, hitelre, tőketermesztésre volna szükség. Feszül, árad a fejlődés menete a város életében s e fejlődés duzzadó áramlatából egyszerre csak kipattan egy korszerű pénzintézet szükségességének az eszméje. Az eszme felvetését követte a részvényjegyzési felhívás. 13 195