Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

talál. A kerületi pénztár illetékessége 111 községre terjed ki. az ezekben lakó és a pénztár kötelékébe tartozó biztosítottak létszáma az 1941. évben 16.810, a munkaadóké pedig 4786 volt. A társadalombiztosítás ezidöszerint már olyan széleskörű egészségügyi megelőző és családvédelmi feladatkört lát el, hog)' a biztosított népességet úgyszólván születése pillanatától haláláig végig kíséri. A biztosítási események bekövetkeztekor a biztosítottak igényjogosultság esetében orvosi gyógykezelésben, gyógyszerellátásban, szükség esetében kórházi, szanatóriumi és ellátásos gyógyfürdőben, táppénzben, szülési és temetkezési készpénzsegélyben, baleseti, öregségi, rokkantsági, hátramaradottjaik pedig özvegyi és árva járadékban részesülnek. A biztosítottak igényjogosult családtagjai orvosi gyógykezelésre, gyógyszerre, kórházi ápolásra, ellátásnélküli gyógyfürdőre, gyógyvízre, egyes gyógyászati segédeszközökre igényjogosultak, a biztosított felesége ezeken felül szülési készpénzsegélyre tarthat igényt. A kerületi pénztár nem önállóan gazdálkodó alany, hanem lényegében mint az Országos Társadalombiztosító Intézet fiókja fejti ki működését, miért is a kötelékébe tartozó biztosítottak és családtagjaik segélyezésére vonatkozó számadatokat az Intézet minden évben az évi jelentésben teszi közzé. Azok az összegek, amelyeket az Országos Társadalombiztosító Intézet a társadalombiztosítás feladatainak ellátása során a társadalomnak juttat, évről-évre emelkednek és 1941. évben már 110,607.810.25 pengőt tettek ki. LÉVAI JÁRÁSI HITELSZÖVETKEZET, MINT AZ ORSZÁGOS KÖZPONTI HITELSZÖVETKEZET TAGJA. A Felvidék felszabadulása után Léváról négy pénzintézet költözött el, ezek hiánya a város és a járás gazdasági életében rövidesen •érezhetővé vált. Kereskedők, iparosok és földművesek körében itt is, ott is csakhamar felmerült az a kívánság, hogy egy új pénzintézet alakuljon meg Léván. Az eszmét egy szűkebb baráti kör magáévá tette. 1940. év elején megalakult az előkészítő bizottság, melynek tagjai a következők voltak: dr. Kersék János, Kern Oszkár és Tripiska Gyula. Ezek érintkezést kerestek az ország első vezető hitelszövetkezetével, az Országos Központi Hitelszövetkezettel. Rövid tárgyalás után sikerült megegyezést létrehozni és megkezdték a szervezés és az üzletrészek jegyzését. Hogy milyen egészséges és szükséges volt a lévai hitelszövetkezet létrehozása, mutatja az, hogy pár hét alatt 30.000 pengő értékű üzletrészt jegyeztek le, melyet a tagok négy év alatt voltak kötelesek az alakuló Hitelszövetkezetnél befizetni. Néhány hónapi előmunkálatok után a lévai Iparos Olvasókörben 1940. évi július hó 15-én megtartották az alakuló közgyűlést, melyen az érdeklődő üzletrészjegyzők mondhatni teljes számban megjelentek. Az alakuló közgyűlésen egyhangú határozattal kimondták, a Léva és Vidéke Hitelszövetkezet, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja megalakulását. Ez év augusztus hó 5-én Léván Werböczy-tér 1. szám alatt a jelenlegi 179