Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

énekeknek bemutatójára, amikor ismét meleg testvéri együttérzésben dobbantak össze a magyar szívek. — Az ünnepségen számos külföldi vendég is részt vett. A felvidéki magyarság leghatalmasabb kulturális megmozdulásának lehettünk tanúi 1938 augusztusában, amikor három egymást követő estén a SzMKE által megrendezett „János vitéz" szabadtéri előadásán. Lévának sohasem voltak és egyhamar talán nem is lesznek ilyen mozgalmas napjai. Az egész Felvidék magyarsága itt adott találkozót egymásnak, a város zsúfolásig megtelt vendégeinkkel. Odakint a külpolitikai terén már gyorsan peregtek az események és ezekben a sorsdöntő hetekben a Felvidék magyarsága egy emberként, megrázó erővel demonstrálta a lévai kulturális ünnepnapokon, hogy minden elszenvedett elnyomatás és tömérdek sérelem, hatósági nyomás dacára hűen kitart a magyar nemzeti eszmény, az oszthatatlan kulturális és politikai magyar egység mellett. Az álmok beteljesedtek! A felvidéki magyarság hő óhajtása megvalósult és elkövetkezett a felszabadulás boldog napja: 1938 november 10! Nincs szó és kifejezés annak a mérhetetlen lelkesedésnek leírására és érzékeltetésére, amely úrrá lett a lelkeken. Ezeket a napokat, a boldog magyar szívek túláradó önérzetét, csak az tudja méltányolni és kellően értékelni, aki átélte a felszabadulás mámoros idejét. A gyászos húsz év minden keserűsége szertefoszlott azokon a csodálatosan szép novemberi napokon, amikor dicső honvédeink virágos csákóval újra birtokba vették a?: ősi, elszakított részeket. Lázas igyekezettel indult meg a szervezés és újjáépítés munkája, amely minden bizonnyal hatalmas eredményeket mutatott volna fel. ha nem szakad reánk az újabb borzalmas világégés katasztrófája. De töretlen hittel és a felszabadulás napjaiból szívünkben hűen őrzött mámorító lelkesedéssel bízunk jövendőnk végleges és boldog kialakulásában! Mintegy a város felszabadulásának jelképes betetőzéseként hatott a Szent Jobb országjárása. Zúgó harangszó, a felszabadult nép áhítatos tisztelete fogadta első szent királyunk csodálatos módon máig épségben maradt áldásthozó jobbját, amely mindig elhárította felölünk a végső pusztulást. Évszázadokon át az Isteni Gondviselés védte és oltalmazta az árva magyar népet, amelyet Szent István ajánlott Magyarország Nagyasszonya oltalmába. Mindnyájunknak le kell rónunk hálánkat a reánk sugárzó égi kegyért, mégpedig igaz keresztényi hittel, áldozatos hazaszeretettel és az élet bármely őrhelyén szívünk utolsó dobbanásáig helytálló kötelességteljesítéssel! A megkapóan kimagasló ünnepségek sorában meg kell emlékeznünk Bars vármegye első fogadalmi ünnepségéről, a felszabadult Lévén. A kuruc hadjárat után pusztító pestisjárvány elmúlásának emlékezetére Bars vármegye rendjei örök időkre elhatározták, hogy minden év május havának első vasárnapján hálaadó istentisztelet tartassék a garamszentbenedeki ősi apátsági templomban. A megszállás idején ezt az emlékünnepet jelképesen Budapesten ünnepelte a barsiak kicsiny csoportja és Léva felszabadulása után mint a vármegye székhelyén 1939-ben itt zajlott le az emlékünnep József 173