Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943 (Budapest. Globus, 1943)

hatósági nyomás, vagy csábítás ellenére is, az egyház fel nem adott egyetlen egyet sem. sőt a megszállás alatt 14 új tanítói állást szervezett a hívek páratlan áldozatkészségéből, mert hitvallásos, különösen magyar iskolák szervezésére és építésére csehszlovák kormány támogatást nem adott. Csodálatos áldozatkészséggel és leleményességgel mindent elkövettek a hívek, hogy különösen az exponált helyeken felállított szlováknyelvű ,,Liga"' iskolákkal szemben érvényre juttassák a kisebbségi magyarság jelszavát: „Magyar gyermek magyar iskolába való". A barsi egyházmegye kebelében Losoncon működött a Csehszlovákiába szorult magyarság egyetlen főiskolája, a losonci teológia, amely 120 lelkészt bocsátott ki. Léván tartotta meg az egyetemes református egyház ama nevezetes zsinatát, amelynek meghozott törvényeit két évtizedes huzavona után sem hagyta jóvá a csehszlovák kormány, úgyhogy a református egyház mindvégig „törvényenkívüli" állapotban élt. A bécsi döntés után Ipolypásztó és Losonc egyházak visszatértek régi egyházi kereteikbe, a zólyomi anya-, valamint Ruttka, Besztercebánya, Horhi és Aranyosmarót fiókegyházközségek, szórványgyülekezeteikkel együtt Szlovákiában maradtak s jelenleg a zólyomi, illetve nyitrai lelkészek gondozása alatt állanak. Egyházmegyei intézmény a lévai (Horthy Miklós-út) Béthel Árvaház. ahol diakonisszatestvérek önfeláldozó szolgálata mellett 15 leányárve nyert szeretetteljes gondozást és nevelést. Az árvaházat az egyházmegye hívei tarják fenn, évenként eljuttatva természetben és pénzbeli adományaikat ezen szeretetintézmény fenntartására. De hálás szívvel érezte ezen intézmény a vármegye és a vármegyei árvaszék anyagi és erkölcsi támogatását is, amellyel egyrészt hathatósan előmozdították az árvaház nemes célkitűzéseit, másrészt lehetővé tették, hogy két kitűnő árvanövendék az Országos Protestáns Árvaházban elhelyezést nyerjen és tanulmányait tovább folytathassa. AZ ÁGOSTAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ BARS ÉS HONT K. E. E. VÁRMEGYÉBEN. A Bars-Honti egyházmegyében jelentősebb egyházközségi mozzanatok a következők voltak: A lévai egyházközség május 2-án ünnepelte újjászervezkedésének 100 éves jubileumát, amely alkalommal Kardos Gyula dunáninneni püspök az egyházmegyei elnökséggel vitéz Purgly Lajos egyházmegyei felügyelővel és dr. Csengödy Lajos főesperessel meglátogatta az egyházközséget. Fakóvezekényben, Farnadon. Barsbese-Kullantón és Csánkon • május 3-án vitéz Purgly Lajos és dr. Csengödy Lajos esperességi elnökségi egyházlátogatást végzett, minek nyomán az eddig teljesen szlovák istentiszteleti nyelvű Fakóvezekény is bevezette a részbeni magyarnyelvű istentiszteleti szolgálatokat is. Százdon január 2-án elhalálozott Rozsnay János lelkész, akinek helyébe augusztus 1-én iktatta be dr. Csengödy Lajos főesperes Szabó Vilmos lektorlelkészt, mely alkalomból vitéz Purgly Lajos egyházmegyei felügyelővel egyházlátogatást is tartottak. 160