Gömöry János: Az Eperjesi Ev. Kollégium rövid története (1531-1931) (Prešov. Kósch Árpád könyvnyomdája, 1933)

tiltakoznak az ellen, hogy az Értesítőben közölt statisztikai adatok nem felelnének meg a valóságnak, vagyis hogy a tanulók nemzetiségéről hamis adatok közöltettek vagy a hallgatók és tanulók kényszeríttettek volna nemzetiségük megtagadására. Štefánek Antal dr. erre kijelenti, hogy senkit sem akart meggyanúsítani azzal, hogy a nemzetiségi statisztikát meghamisította. Csak azt akarta mondani, hogy a statisztikai adatok nem felelnek meg a valóságnak, mert ezek a magyar állam elnyomásának, a míllíőnek és a pszihológíai motímuvoknak az eredményei. Egyébként nem ellenzi, hogy a Kollégium tanintézeteiben e tanév végéig a magyar nyelv legyen a tanítás nyelve. A jogakadémia átköltözését tudomásul veszi, annak foganatosítását rábízza a sárosvármegyeí zsupánra, ugyancsak ez fogja megállapítani, hogy ez intézet felszereléséből, könyvtáraiból és levéltárából mit vihet magával. A jogakadémia e felhatalmazás alapján 1919. március 19.-én átköltözött Miskolcra. A kormányrendelet tehát elismerte a Kollégium autonómiáját. Most már a Kollégium további sorsa egyházi felettes hatóságának kezébe lett letéve. A Kollégium Igazgató Választmányának képviseletében 1919. május hó 9.-én egy küldöttség ment fel Bratíslavába, ahol az egyetemes egyházi tanács képviselői és a kormány egyházügyi referense előtt Gömöry János, főgímn. igazgató történeti adatokkal igazolta, hogy a Kollégium többszáz éves története tanu arra, hogy a magyar nyelvet a Kollégiumban mindig tanították s az összes tantervekbe felvették. Janoška püspök erre felhívta Gömöry Jánost, hogy — 74 — 4*