Gömöry János: Az Eperjesi Ev. Kollégium rövid története (1531-1931) (Prešov. Kósch Árpád könyvnyomdája, 1933)

donába ment át. Csakhamar azonban a lőcsei nyomda ezt mindenféle szempontból túlszárnyalta, amelynek jeles tulajdonosa, Brewer János, amikor a külföldi akadémiákról orvostudori oklevéllel visszatért, élete céljául nem az orvostudományok mivelését tűzte ki, de azt, hogy a lőcsei nyomdát páratlanná tegye a világon. Célját Meitzer szerint (Biographien Berühmter Zipser) el is érte, mert — mint állítja — Brewer betűit elegantía tekintetében a németek és hollandok meg sem tudták közelíteni. A bártfaí nyomdát a XVIII. század elején a jezsuiták veszik át és Kassára viszik. 6 Fraknóí Vilmos: Melanchton Beziehungen zu Ungarn. Egyháztört. Emi. IV. 348., 357., 416., 448., 453., 527—9., 538., 587. 1. Ríbíní II. 414. 7 Fabínyi Lukács: Exempla Declinatíonum etc. Edita ín usum Scholae Eperiensís. Eperjes. Ao. MDLXXIII. Becses Fabínyi munkája már csak azért ís, mert az eperjesi nyomda egyetlen fennmaradt terméke. Meg van a budapesti egyetemi könyvtárban. 8 Scultéti Severínt 1591-ben a bártfaíak megválasztották lelkészüknek. Ezt megelőzően résztvett az egyháztörténelemből ismert csepregí kollokviumban. Müveit Szabó Károly, Régi Magyar Könyvtárának II. kötete sorolja fel. 9 Szeredí János előbb a nagysárosí magyar iskolának volt igazgatója, amelyet igen sokan kerestek fel a magyar nyelv elsajátítása végett. Tanítványai annyira szerették, hogy őt Eperjesre ís követték. Sok jeles pap került ki keze alól. 1

0 Nagy Jánost 1618-ban magyar- és Dürner Mihályt 1645-ben német lelkésznek választották meg az eperjesiek. Tehát, miként ma ís az erdélyi szászok— 53 — 4*