Gömöry János: Az Eperjesi Ev. Kollégium rövid története (1531-1931) (Prešov. Kósch Árpád könyvnyomdája, 1933)

gium hírnevéhez méltó formában 1917. obt. 31 .-én folytak le a templomban és a Kollégiumban, ott volt a buzgó hívek seregén kívül városunknak színe-java vallásfelekezeti különbség nélkül * * * A nemzetiségi kérdés megoldatlansága, az evangélikus lakosság csökkenése, az állami befolyás növekedése, végül a modern kor élet- és világfelfogása voltak azok a szemmel nem látható sebek, amelyek a Kollégium élő organizmusát — virágzása tetőpontján — megtámadták és végromlásba döntötték. Aminthogy az államfordulat után mindezekkel a problémákkal a Kollégium nem is volt képes megküzdeni. Ami menthető volt, igyekeztünk megmenteni. Sajnos, kevés eredménnyel. Ma már a Kollégium négy intézete közül Eperjesen csak a gimnázium áll fenn, amelynek azonban tanárai már állami tanárok és részben nem is evangélikusok. Az iskola jellegét jóformán csak a neve s az a körülmény árulja el, hogy az iskola fenntartója az állam mellett továbbra is az Ősi pártfogóság és a Keletszlovenszkói Egyházkerület. Az iskola tannyelve az államnyelv. A magyar nyelvet fakultativ-tárgyként sem tanítják. A Kollégium ősi épületében van: a Keletszlovenszkói Egyházkerület püspöki hivatala, a kollégiumi pénztár, levéltár, éremgyüjtemény, a nagy könyvtár és a Szirmay könyvtár. A tantermeket az állami polgári és elemi iskola bérli. A Konviktus továbbra is működik. A régi Teológiai Otthon épülete ma középfokú iskolába járó evangélikus tanulók ínternátusa, amelyet egyházias, vallásos szellemben vezetnek.

2

1 — 48 — 4*