Gömöry János: Az Eperjesi Ev. Kollégium rövid története (1531-1931) (Prešov. Kósch Árpád könyvnyomdája, 1933)

szó szerint hell vennünk, mert abban a korban e rendek és szab. kir. városok lakossága csaknem teljes egészében evangélikus illetve protestáns volt és e lakosságnak az eperjesi Kollégiumra tett adományai felértek azokkal az adományokkal, amelyekkel Bethlen Gábor a nagyenyedi-, Lórántffy Zsuzsánna a sárospataki Kollégiumot vagy Pázmány Péter a nagyszombati egyetemet alapították illetve támogatták. Úgyde az üldözések megritkították a Kollégium pártfogóínak sorait. Akik hívek maradtak őseik hitéhez : önfeláldozásban, áldozatkészségben, a Kollégium szeretetében tündökölnek. Jaj, de hát mily kevesen vannak ! A XVIII. században, a XIX. század elején aDessewffyek, Szirmayak, Bánók, Roskoványíak, Dobayak, Ujházyak, Tahyak, Keczerek, Rad vánszkyak,a Dukák, Melíoríszok, Pulszkyak, Metznerek stb. és az eperjesi családok közül igen sokan tartják fenn a Kollégiumot. A XIX. század végén már e családok közül is sokan eltűnnek a Kollégium pártfogóínak soraiból. Akik megmaradnak, ezentúl is megteszik kötelességüket. Iga?án nem lehet mondani, hogy az érdeklődés, a tettrekészség, sőt az áldozatkészség nem lett volna meg csaknem a legújabb időkig pártfogóinkban. Ujházy József 10,000 frt (1873-ban), Zsedényí Ede (a tanitónőképzőre) 20,000 frt (1879-ben), Rochlitz Gyula 30,000 frt (1886-ban), Dessewffy István 50,000 kor. (1892-ben), Dessewffy Pál 500,000 kor. — családi jellegű — (1901-ben), dr. Szmik Gyuláné szül. Hoffer Klára 12,325 kor. (1911-ben), Kacziányí Gusztáv és neje 15,000 kor. (1904-ben) és Éles Henrik 400,000 kor. (1914-ben) alapítványokat tesznek. Bizony-bizony, ezek is fejedelmi alapítványoknak nevezhetők. Ezeken kívül — 45 — 4*