Gömöry János: Az Eperjesi Ev. Kollégium rövid története (1531-1931) (Prešov. Kósch Árpád könyvnyomdája, 1933)

fejleszthetők. Az 1669/70-dik évet úgyis nyitották meg, akárcsak valamelyik egyetem tanévét. S ha a viszonyok továbbra is kedveztek volna, bizonyosra vehető, hogy a Kollégium fenntartói Pomáríus e tervét meg is valósítják. II. Eperjes imént vázolt nagyszabású kulturális fejlődésének, lehet mondani, máról-holnapra véget vetett a bécsi reakció. Már a Kollégium megalapítása előtt a figyelmesebb szemlélő észrevehette a bécsi udvar gonosz praktikáit. A gyalázatos vasvári béke (1664.), amelyet I. Lipót a szentgotthárdi győzelem kivívása után kötőit a törökkel, megmutatta, hogy az udvar nem törődik az ország sorsával. S emiatt ép az ország legelőkelőbb férfiai esküsznek össze. Ebben az összeesküvésben részes Weber János és az eperjesi polgárok közül is sokan. Ámde az összeesküvést felfedezik s annak fejeit: Nádasdy Ferencet, Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet 1671-ben kivégzik. Ez az összeesküvés jó ürügy volt arra, hogy most már terveit az udvar végrehajtsa. Elsősorban a protestánsokkal akartak végezni. Eperjesen 1671. május 23-ikán Spankau császári tábornok a Kollégiumot, majd 1673. március 3-ikán Volkra császári tábornok az összes ev. iskolákat és templomokat elfoglalja, a tanárokat, lelkészeket kiűzi és a Kollégium épületét a jezsuitáknak átadja. így nyilt meg 1673. )en a róm. kath. SIBLIOTHECA ÍJpGARICA március 18-ikán a Kollégium épületé — 17 — Samaria - Somorja - Šamorín