Gömöry János: Az Eperjesi Ev. Kollégium rövid története (1531-1931) (Prešov. Kósch Árpád könyvnyomdája, 1933)

Ez a fényes gyülekezet egyhangúlag elhatározta, hogy felállítja a tervbevett főiskolát és pedig Eperjesen. Erre a gyűjtést az evangélikusok körében megindítják. Oly nagy a lelkesedés, hogy a gyűjtésnek meg van mihamar a kívánt eredménye. Közel 100,000 forint gyűlt egybe, ami abban az időben hallatlan nagy összeg volt. Az első az aláírók közül Wittnyédy István 6000 frtal. A Keczer-család 10,000 frtot ajánl föl. Még a lelkészek sem maradnak el. így Schneider János 360 frtot ád. A városi polgárok közül Weber János 1000 frtot. Eperjes városa, amely talán legjobban örül a főiskolának, a főpiac legszebb helyét ajánlja fel az építendő nagy intézetnek és egyúttal igazi fejedelmi bőkezűséggel: Mohnyát, Kajatát, egy nemesi birtokot, a luzsánkai részbírtokot ajándékozza e célra. Az uj főiskola alapítása országos feltűnést keltett. 5 maga I. Lipót két rendeletet ís bocsátott ki, amelyben az eperjesieket büntetéssel fenyegeti, ha Akadémiát mernek felállítani. Mindez azonban nem akadályozza meg, csak sietteti az uj épület felépítését. Rövid másfél év alatt készen van a hatalmas épület, amely eredeti alakjában remeke volt az ugyn. felsőmagyarországi renaissance-stílusnak. Az iskola pátronusaí nagy gonddal készítették el az iskola szervezeti szabályait és tantervét. Eszerint a pártfogósági gyűlés által választott 12 férfiú (6 a nemesek, 6 a polgárok közül) intézi ezentúl az iskola ügyeit. A Kollégium, mert ezentúl így nevezzük iskolánkat, valóban pótolja az egyetemet s olyképen van megalkotva, hogy ottan az elemi ismeretektől kezdve, 10 osztályban a tanuló magasabb ismeretekre ís szert tehetett. Meglepő, hogy a tanterv a reáliákra nagy — 15 — 4*