Farkas Gyula: Az elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete (Budapest. Pallas, 1927)
4 és Ruszinszkó), minden tartomány belügyeit tartománygyűlésein maga intézi. Ezt a négy tartományt csak egy erőskezű központi adminisztráció tudja egybetartani. Történelmi multjuk, etnikumuk, földrajzi helyzetük szembe állítják őket egymással. így a Felvidéket sohasem sikerül majd beolvasztani a cseh-szlovák államba. A Felvidék kényszerül kialakítani a maga sajátos, külön életét, melyben történelmi hagyományokra nem tekinthet vissza. A magyarságnak ebben az új államéletben kisebbségi helyzete van. Békekötéskor lélekszáma 1 1.072,000 volt 1.703,000 tóttal, 265,000 némettel és 442,000 ruténnal szemben (ebből 232,000 zsidó, a cseh államtörvény szerint külön nemzetiség). Ezek a népek, melyek évszázadokon át a magyar állam nagy egységében éltek, most egy kényszerült új egységbe zárva, tapogatódzva alakítják ki új életüket. Alig van közöttük összekötő kapocs. Sokkal nehezebb a helyzetük, mint az erdélyi nemzetiségeknek, melyek egy földrajzi egységben élnek és egymáshoz való viszonyukat önálló államéletben történelmileg kipróbálták. A mai Felvidék nem alkot földrajzi egységet. Hegységei feldarabolják — a mai terminológia szerint — Nyugat- és Keletszlovenszkóra és Ruszinszkóra. Folyói délfelé folynak. Kassáról még ma is könnyebb eljutni Budapestre, mint a jelenlegi fővárosba, Pozsonyba. Népeinek élete mindenkor beleolvadt a magyar nemzet életébe. A cseh-tót történetírás természetesen igyekszik történelmileg igazolni az elszakadás jogosultságát. Ma még, sajnos, nem tudjuk velük szembe állítani a Felvidék objektívszempontú történetét, pedig e nélkül minden kísérlet, mely a felvidéki magyarság szellemi képét kívánja lényeges vonásaiban megrajzolni, csak a felületen mozoghat. Igen érdemes részlettanulmányok magyar, cseh, tót telepítésekről nem pótolhatják ezt a hiányt. Kétségtelennek látszik az, hogy a tótság a magyar elem rovására évszázadokon át előretörőben volt. Mályusz mutatta ki a huszitizmus szerepét a magyarság elszlávosításában, 2 Ernyei pedig megdöbbentő adatokkal 1 L. Buday László : Magyarország küzdelmes évei. II. kiadás. Bp. 1923. 2 Mályusz Elemér : Turócvármegye kialakulása. Bp. 1923.
