Farkas Gyula: Az elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete (Budapest. Pallas, 1927)

41 sajátságok, történelmi emlékek iránt. Felvidéki problémák csak itt-ott találnak allegorikus kifejezési formát egy-egy novellában (ezt a műfajt különösen Jankovics Marcell űzi) vagy egy-egy merészebbhangú elbeszélésben, mint Tamás Mihály Csuka Flórián című történetében. A novellairodal­mon is végigvonul a lírát annyira jellemző humanitási érzés, az elnyomottak iránti részvét, kis emberek bajai­val való szerető törődés. Ez látszik meg N. Jaczkó Olga elbeszéléseiben is és vallásos elmélyülést nyer Torna István novelláiban. A regényírást — mint már említettük — Sziklay Ferenc nyitotta meg kis regényével, a különös című HangzatkkwaX. Csermáknak a csehből magyarrá lett zenésznek életét írja meg, nem hangsúlyozott, de nyilvánvaló aktualitással. Köny­vének megérdemelt sikere volt. Sziklay könnyed és kellemes elbeszélő, éles szemmel látja meg a magyarság mélyebb prob­lémáit. Az írás nála nem művészi öncél, minden művének van valami nemes tendenciája. Sziklay regényét egymásután követték a nagyobb re­gények. Nehéz ezekről és íróikról összefoglaló ítéletet mondani. Legtöbbjük pályájának kezdetén áll, ígéretek, így inkább csak ismertetésükre, mint értékelésükre szorítkozunk. A legkiforrottabb köztük az ungvári Rácz Pál, aki már két novellás kötettel tette ismertté a nevét, amikor megjelent első regénye, a Könyvnyitó asszony. Novellásköteteiben fel­tűnt már kitűnő megfigyelő képességével. Leszáll az élet mély­ségeibe, felkeresi az élet hajótöröttjeit. Jellemző vonásokkal rajzolja őket. Erős érzéke van lelki bonyodalmak iránt és szereti az exotikumot. Tehetségének ez az iránya mutatkozik regényében is, melyben a babonák egy intelligens emberre tett hatását erős színekkel festi. Rácz Pál bizonyos fásult­sággal nézi az életet, nincsenek illúziói és nem is akar ilyeneket kelteni. Prózája nem könnyű olvasmány, mert nem tekint stílusának művészi szépségére, hanem csak kifejező voltára. Regénye kétségtelenül nem jelenti még írói egyéniségének hiánytalan kifejezését, inkább csak erőpróba nagyobb kom­pozícióra. Tamás Mihály még csak ígéret. Izzó temperamentumú

Next

/
Thumbnails
Contents