Farkas Gyula: Az elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete (Budapest. Pallas, 1927)

15 kövesse Budapestnek szellemi irányítását, egészen magára hagyatva nehezen találja meg a maga útját. S mindjárt az első, még kábult útkeresés idején meg kell küzdenie egy nem várt ellenféllel, az «emigráció» szellemi betörésével.

1 A magyar forradalmak emigráltjai — mint ismeretes — először Bécsben ütötték fel főhadiszállásukat és ott mindjárt kezdettől fogva lázas szellemi tevékenységet fejtettek ki. Egymásután jelentették meg fővárosi rutinnal szerkesztett napilapjaikat, folyóiratjaikat és adták ki könyveiket. Mindezeknek terjesztését a csehek szívesen engedélyezték az elszakított területen, mert szellemük egyezett az ő nemzetrontó törekvéseikkel. Két nagy napilapjuk nap-nap után ijesztő rémmeséket tálalt fel a magyarországi állapotokról és örömest gyalázott mindent, ami a magyar érzésnek szent volt. Eleinte mégis terjedtek ezek a lapok a Felvidéken, mely televényföld volt számukra és melynek sokkal kisebb volt az ellenállóképessége, mint Erdélynek. Sokkal közelebb is esett Bécshez, mint hogy behatásuk alól a teljes kábultság állapotában kivonhatta volna magát, meg aztán ezek a lapok annyi raffinériával voltak szerkesztve, hogy a fővárosi lapokhoz szokott magyarság engedte rövid ideig félrevezettetni, ha politikájukkal nem is azonosította magát. Az éppen kifejlődőben levő helyi lapok nem tudták felvenni velük a versenyt. Ez azonban igazán csak átmeneti állapot volt. Az «emigráció» irodalma és sajtója örökre idegen maradt a felvidéki magyarság számára, nem tudott meggyökerezni lelkében, még akkor sem, amikor már hajlandó lett volna a magyarság lelkiségének engedményeket tenni. Ennek a magyarságnak szellemi támaszra volt szüksége az elnyomók elnemzetlenítő törekvései ellen, az emigráció sajtója azonban kikezdte a sajátmagába és magyarságába vetett hitét. Az irodalom, amit nyújtott, a pesti irodalom torz és lanyha továbbfolytatása volt, mely előtt a magyar közönség értetlenül állt meg. Ez a közönség még Jókainál és Mikszáthnál tartott, az emigráció pedig Kassákot szállította neki. Nem csoda, hogy az emigráció 1 V. ö. Farkas Gyula : Az elszakított magyarság irodalmi problémái. Napkelet, 1923. VIII.