Farkas Gyula: Az elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete (Budapest. Pallas, 1927)
9 annyira észszerűtlennek tetszett, hogy nem volt magyar, aki átmeneti voltában kétkedni mert volna. A magyarság az egész megszállást rossz álomnak tekintette, amelyből hamarosan fel kell ébrednie. És amikor már a trianoni béke aláírása az álmodozásból a végzetes valóra ébresztette, akkor is várt még valami csodát, valami nemzetközi bonyodalmat, fantasztikus ábrándokat szőtt — a helyett, hogy dolgozott volna. A csehek a magyaroknak ezt a kábultságát lázas tevékenységgel aknázták ki. Éles szemmel meglátták, hogy birtoklásuknak legnagyobb ellensége az ezeréves magyar hagyomány, mely ezt az országrészt elválaszthatatlanul a magyar államhoz fűzi és a magyar kultúra, mely a Felvidék minden nemzetiségét áthatotta. Először is tehát izolálták a Felvidéket minden magyar behatástól, a határokat elzárták, könyvek, folyóiratok, napilapok behozatalát eltiltották, kivéve azokat, melyek az ő nemzetmérgező céljaikat szolgálták. Aztán sorban birtokba vették a magyar kultúrintézményeket. A magyar iskolák legjöbbjét minden átmenet nélkül bezárták, illetőleg elcsehesítették. 1 A magyar könyvtárakat lefoglalták. Magyar társadalmi egyesületek vagyonát elkobozták. működésüket megszüntették. A pozsonyi ErzsébetEgyetem helyett cseh-szlová>k Komenszky-egyetemet csináltak (mely azóta gyártja az új cseh-szlovák történelmet). A magyarság még fel sem ocsúdhatott, máris meg volt fosztva minden kulturális életlehetőségtől. Most bosszulta meg magát, hogy nem voltak olyan autonóm kultúrális intézményei, mint az erdélyi magyarságnak, melynek egyházai ma is a magyar kultúra legfőbb bástyái, úgy is mint iskolafenntartók, úgy is mint nemzetnevelők. Felvidéken a legtöbb kultúrális intézmény állami alapítás volt. A katholikus szerzetesgimnáziumok jogait sem tisztelték azonban a csehek. Különféle áljogcímeken elvették a premontreiek és a piaristák iskoláit, a tanári kart cseh-tót tanárokkal helyettesítették. Csak a bencés rendnek komáromi főgimnáziumát hagyták 1 L. Komis Gyula : Az elszakított magyarsúg közoktatásügye. Bp. 1927. (186—218.) Pechány Adolf: A Felvidék közoktatásügye.
