Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)
Második rész. A dóm leírása
után is állandóan osztozott a dóm sorsában, kivéve azon esetet, midőn 1705-iki országgyűlés a dómot a katholikusok kezén hagyta, a mellette lévő szt. Mihály kápolnát az »augustana confession hívőknek« ítélte oda azzal a föltétellel, hogy ajtaja »a nagytemplom felől rakattassék be az evangélikusok által és az utca felől vágjanak ajtót.« II. Rákóczy Ferenc szabadságharca után 1711. nov. 11-én a kápolnát a katholikusok visszanyerték s azóta zavartalanul használják. A kassai tanács a kápolnát 1748-ban rendbehozatta, ablakait és padjait kijavíttatta, két harangját áttöntette 1 s arról is gondoskodott, hogy benne hetenkint két napon szentmise mondassék, egyik szt. Mihály és a többi angyalok tiszteletére, a másik az elhúnyt hívekért. 2 A kápolnán 1821-ben és a jelen század elején is végeztek javító munkát, miként azt a torony északi ormán e felirat hirdeti: RENOV. 1821. RESTAURATA A. D. 1904. »Megújíttatott 1821-ben. Helyreállíttatott az Űr 1904. évében.« Az 1902—1904 években a Kassaegyházmegye százesztendős fönnállása emlékére Schulek Frigyes tervei szerint végzett restaurálásnál, lebontva az egykor hozzátoldott északi részt, visszanyerte eredeti, ősi, kecses formáját. Ugyanakkor áthelyezték szt. Flórián szobrát a mellékhajó külső falától a szt. Orbán harangtorony mellé, rendbehozták a kápolna kriptáját s külső falaiba illesztették a ma is ott látható régi dómi síremlékeket. 1 »Die 26. Április 1748. Cammittitur Dnis Oeconomis, quatenus Sebastiano Lecherer aeris fusori, pro transfusione Duarum Campanarum ad Ecclesiam S. Michaelis Archang. dicatam collocandarum cum imputatione propriae materiae Rhenenses florenos quadraginta unum Xfer 39 erga quietantiam exolvant.« — Tanácsi jegyzőkönyv, 1748. Kassa-városi levéltár. 2 »Die 8. Április 1748. Ad Ecclesiolam S. Michaelis resolvuntur adhuc Rf. viginti sex, ita ut qualibet Hebdomada duo Sacra, unum in honorem S. Michaelis et SS. Angelorum, aliud pro defunctis celebretur, ex Cassa Cittis persolvendi.« — U. o. 385 24