Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

Székesi Bercsényi Miklós 1664-ben Temetvény várában született. A nagyszombati egyetemen végzett tanulmányai után a katonai pályára lépett. Atyja oldalán vitézül harcolt. 1686-ban ezredes és szegedi főkapitány, vitézségének elismeréséül 1687-ben grófi rangot nyert. Nemsokára mint Ung vármegye örökös főispánja s főhadbiztos (»Supremus provinciáé Commissarius« ) II. Rákóczi Ferenccel Eperjesen megismerkedett s mint ennek hűséges barátja és bizalmasa, Rákóczinak 1701. ápr. 18-án történt elfogatása után Lengyelországba menekült. 1703ban II. Rákóczi Ferenc zászlaja alatt lengyel csapatok ólén diadalmasan harcol. 1705. szept. 20-án a Szécsényben megalakult nemzeti konföderáció szövetséges seregeinek főtábornoka, a kormánytanács első szenátora, 1707-ben fejedelmi helytartó lett. A szerencsétlen kimenetelű trencséni csata után is még vitézül harcolt. A szabadságharc ügyének lehanyatlásakor 1710-ben Lengyelországban az orosz segítséget sürgeti. A szatmári béke ellen tiltakozott s annak kedvezményeit nem fogadta el. Előbb (1711—16.) Lengyelországban, majd a szultán meghívására Törökországban élt. Meghalt II. Rákóczi Ferenc karjai között 1725, november 6-án Rodostóban. Az az óhaja, hogy tetemeit a konstantinápolyi St. Benoit egyházban neje, Csáky Krisztina mellé temessék el, nem teljesült s a rodostói Panagia Pneumatokratoria görög templomban helyezték nyugalomra. Innét 1906-ban Kassára áthozva, a dóm Rákóczi sírboltjában, Csáky Krisztina hamvaival együtt egy koporsóban nyugszik. Bercsényi háromszor nősült. Feleségei voltak: Homonnai Drugeth Krisztina grófnő (gróf Forgách András, majd gróf Pálffy Ferenc özvegye. 1855—91.) ; Csáky Krisztina grófnő (gr. Draskovich Miklós özvegye. (1654—1723.) és Kőszeghy Zsuzsanna (f 1750.) Bercsényi Miklós Eperjesen született fia, Bercsényi László (1689—1778.) a szabadságharcban hősiesen küz354