Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

maga Rákóczi is ünnepélyesen bevonul Kassára, ahol ezután gyakrabban tartózkodik s 1707-ben országgyűlést is tart. Rákóczi Ferencet 1704. július 6-án Erdély fejedelmének, 1705. szeptember havában, a szécsényi gyűlésen, lengyel mintára, a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmének választották meg. 1707. június 14-én Ónodon az uralkodó dinasztiát detronizálták. Kezdetben a diadalmas kuruc hadjáratot később balszerencse kísérte. Az 1708. augusztus 3-iki szerencsétlen kimenetelű trencséni csata után, a harcokban mindinkább kimerült s közben a franciáktól is cserbenhagyott ország adózó képességének kiapadásához hozzájárult a katonákat tizedelő pestisragály s a lengyel zsoldosok hazamenekülése. Rákóczi Ferenc látva, hogy a nemzeti küzdelmet a siker reményével tovább folytatni lehetetlen, 1711. február 21-én Lengyelországba távozott. Az 1711. május 1-én megkötött szatmári béke föltételeit nem fogadta el s inkább örökös számkivetésbe ment. Előbb Angliában, majd Franciaországban tartózkodott, míg a szultán meghívására, 1717-ben Törökországba bujdosott ki s előbb Konstantinápolyban, majd Jenikőiben (1718.) s végül Rodostóban (1720.) lakott, ahol 1735. április 8-án meghalt. Szívét, a fejedelem saját kívánságára, a franciaországi Grobois kamalduli kolostor templomában helyezték el. Bebalzsamozott tetemeit a szultán engedélyével Mikes Kelemen Konstantinápolyba vitte s ott az akkor jezsuiták galatai templomában, Zrínyi Ilona mellé temették el. Itt pihentek hamvai 171 éven át, mígnem 1906. október hó 29-én nemzeti ereklyeként, a kassai dóm kriptájában helyezték el. II. Rákóczi Ferenc utódai József munkácsi herceg és György makovicai herceg voltak. József 1700. augusztus 17-én, Bécsben született. Édesatyjának börtönbe jutása után keresztapja I. József császár és király felügyelete alatt nevelkedett s »marchese di 350