Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

voto Stephanus Lessko präp. Canonicus. Anno Domini 1896 D. D.« (»Szt. István. Fogadalomból Lessko István prépost-kanonok. Az Ür 1896. évében ajándékozták.«) Medveczky kanonok címerén: kékben, zöld téren mancsaiban ezüst buzogányt tartó jobbra fordult álló medvét, Lesskó Istvánén pedig kék mezőben hét hársfát látunk. A dómnak a sekrestye mellett lévő északi ablaka ornamentális díszítésű. A sekrestyeajtó fölötti színes ablaknak csupán strukturális jelentősége van. A dóm sírboltjai. A keresztény hívek már ősidőktől fogva lehetőleg templomuk körül temetkeztek. Az volt ugyanis az óhajuk, hogy az Űrházába menők emlékezzenek meg róluk is imáikban. Ennek a kegyes óhajnak még teljesebb megvalósulása volt, ha poraik magában az istenházában, annak valamely sírboltjában nyugodhattak. Kassa őspolgárai is nyugvóhelyükül dómuk környékét, vagy kriptáit választották.

1 Mivel falakkal körülzárt városuk miatt, a szűkre szabott hellyel

2 takarékoskodniok kellett, a sírokat bizonyos idő múlva, új halottak részére ismét fölásták s az azokban talált csontmaradványokat a szt. Mihály kápolna alatti ossariumba helyezték és kegyelettel megőrizték. A külvárosi sírkertek létesítése után a belvárosi temetkezés mindinkább háttérbe szorult, míg végre Eszterházy Károly egri püspök közegészségügyi okokból a dóm körüli temetkezést 1771-ben mindenkorra betiltotta s a templomi kripták további használatát is helytelenítette. 1 E temetkezés a dóm egyik jövedelmi forrását is alkotta. Később a Kassán letelepedett domonkosok, ferencrendiek és orsolyaapácák templomának udvarán és kriptáiban is temetkeztek. Ily esetben az illetékek negyedrésze (quarta) a dómot illette. L. a szerző »Kassa régi temetői, templomai, kriptái és síremlékei« c. könyvét. 2 Kassa ovális belterületének régi határa a mai Várkapu- és Fegyverház-utca volt. 329