Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

Az oltár oromzatának tympanonja a bl. Szűz menynyei megdicsőülését mutatja, a mint két kiterjesztett szárnyú angyal között a Szentháromság megkoronázza őt. Az oltárpolcnak mesterien kidolgozott relief alakjai: középen a sírjából föltámadó Megváltó, feje mögött a vízszintes keresztgerendán a vesszőzés és ostorozás eszközeivel, jobbján a bl. Szűz, szt. Péter s a kezében zászlós báránykát tartó Keresztelő szt. János, baloldalán pedig szt. Pál, szt. János apostol és szt. Lőrinc szerpap. A mozgatható és a merev oltárszárnyak gazdag ikonográfiái tartalmúak. A nyitott helyzetben levő oltáron az evangeliumi oldal felső képe a kezükben gyógytári edényeket tartó két arab testvért szt. Kozma és Dámján orvosokat, a pestis elleni védőszenteket ábrázolja, akiket Lysias prefektus keresztény hitükért 303-ban lefejeztetett, az alsó kép pedig, a frank birodalom ősi vértanúit szt. Zsófiát és Fides, Spes és Charitas, (Hit, Remény és Szeretet) nevű három leányát mutatja, (f 120). A leckeoldal felső tábláján szt. Fábián pápa és szt. Sebestyén vértanuk képét látjuk. E szentek a naptárban egy napon (jan. 20.) s a Mindenszentek litániájában egy fohászban fordulnak elő, ezért a keresztény ikonográfia is igen gyakran együtt ábrázolja őket. A fején anachronistikusan hármas koronával, jobbjában pásztorbottal s baljában pallossal ábrázolt szt. Fábián pápa (236—250) Decius császár idejében szenvedett mártírhalált. A vele szemben lévő szt. Sebestyén római katonatisztet és testőrt, mivel a keresztény katonákat pártolta és védelmébe vette, Dioklecián császár Rómában a fláviusi amphiteatrumban nyilakkal összelövöldöztette s botokkal agyonverette. Képünk szt. Sebestyént, aki a középkorban gyakran fellépő pestis ragály elleni védőszent, a quattrocentóban szokásos módon fához kötözve, nyilakkal összelövöldözött mezítelen testtel ábrázolja (f 288Az oltár1A nyílvessző az ikonográfiában a hirtelen jövő betegségnek s így a pestis ragálynak is a szimbóluma. — Künstle: Ikonographie. 525. 1. 302