Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

domborművű ékességei: középen szt. Anna ölében a bl. Szűzzel és az Ür Jézussal (Mettercia), két oldalt a szegényt tápláló árpádházi szt. Erzsébet s a három aranygolyóval ábrázolt szt. Miklós püspök. A szárnyak hátlapjait csupán vak mérművek díszítik. Az oltár minden részletében a finom, nemes ízlésű francia plasztikának művészi remekműve. Szűz Mária halálának oltára. A dóm ősi kincse, amely az 1556-iki tűzvészből is épségben maradt ránk. A templom legutóbbi restaurálása előtt az északi kapu keleti oldalán állott, ma ugyanezen kapu nyugati oldalán lévő falmezőhöz simul. E szárnyas oltár 180X94 cm.-es középképe a német képírás Mária halálát ábrázoló festményeinek tipikusan jellegzetes alkotása. Ezért nagy a hasonlatossága a többi 15—16. századbeli azonos tárgyú mesterművekkel, ül. Wohlgemuth követőjének, a Schottenstiftmeister néven ismert festőnek a bécsi Skót-kolostorban ma is látható képeivel, a térbeosztásban, az alakok, bútorok elhelyezésében s az egész hangulat meghatóan csendes lírai egyszerűségében és őszinteségében.

1 A virágos terítővel letakart ágy mellett levő imazsámolyon, nyitott imakönyv előtt, térdelve haldoklik a boldogságos Szűzanya. Szt. János apostol gyöngéden felfogja és szt. Péter fején a hármas koronával, égő gyertyát nyújtva neki, jobbjával megáldja őt. A Péter mellett álló apostol szenteltvízhintőt és égő gyertyát tart s a többi apostolok is áhítattal és megilletődéssel veszik körül térdelve, vagy állva a fájdalmas jelenetet. Az előtér kockás padlóján szenteltvíztartót, tömjénfüstölőt és tartóba helyezett égő gyertyát látunk. A felső mezőben a Megváltó jobbjával áldást osztva, balkarján az Istenanyával, a bl. Szűz mennybevitelét jelképezi. Az egész műalkotáson a kompozícióval, nemes ízlés és mesteri formaérzék egyesül. 1 Magyar művészet, 1927. 3. sz. 138. 1. 300