Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

barna szerzetesi ruhában, apáti süveggel, jobbjában pász­torbottal, balkezében könyvvel festette meg. Ez oltárszárnyak a 15. századból származnak. Mes­terök kora kedvelt szentjeinek ábrázolásával legelsősor­ban didaktikus célt szolgált, hogy a szemlélőt e szentek erényeinek követésére buzdítsa. A dóm diadalívének szobrai. Műtörténeti szempontból különös figyelmet érdemel­nek az oratoriumon a dóm azon szobrai, amelyek erede­tileg a szentélyt és hajót elválasztó diadalív (arcus trium­phalis, Triumphbogen, Chorbogen, arc triumphal) geren­dáján állottak. Ezek a Megváltót a keresztfán, a fájdal­mas Szűzanyát és szt. János apostolt ábrázolják. A kassai képzőművészetnek ezek az általánosan elismert s messze földön is alig található műkincsei a tizenötödik század első feléből valók. E szobrokat eredeti helyükről a 18. szá­zadban levették s a dóm északi oldalán épült szt. József kápolna külső falánál kis védőtető alatt helyezték el, mi­ként az Alt Jakab (1789—1872) bécsi festőművésznek a dómról 1839-ben készült s a kassai múzeumban őrzött aquarell festésű látképen is észlelhető. Innét 1857-ben ju­tottak jobb megőrzés végett a kálváriái templom északi fa­lához, ahonnét 1936-ban tértek ismét vissza a dómba, ősi otthonukba. A keresztfát 34 cm. széles, 11 cm. vastag vörös-fenyő gerendákból illesztették össze. Függélyes ága 4 m. 34 cm., a vízszintes 3 m. 68 cm. hosszú. A függélyes gerendát alul újabban még 2 m. 10 cm.-es tölgyfatoldalékkal egészítet­ték ki. A feliratos tábla nagysága 63X18 cm. Az evan­gélisták szimbólumait 86—90 cm. átmérőjű négylevelű ló­here alakú fatáblákra illesztették. A kovácsolt vasszegek hossza a lábaknál 61 cm. a kezeknél 37 cm. A gerendákat eredetileg zöld színre festették be, a széleken és a mélye­désekben vörössel tarkázva. A Megváltó hársfából fara­gott szobra 3 m. 12 cm. hosszú, a kiterjesztett kezeknél 2 m. 73 cm. széles. A test legnagyobb szélessége 65 cm. 272

Next

/
Thumbnails
Contents