Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

a tájkép mélyén ismét az Űr előhírnökét látjuk, amint a zsidók küldöttei előtt tanúságot tesz a Messiás megérkezéséről. Az oltárkép másik lapja szt. János apostol olajbafőzését ábrázolja, amiről Tertullián tudósít, Rómáról szólva: »ahol János apostol, miután a tüzes olajba merítve semmitsem szenvedett, a szigetre száműzetett.«

1 A kép előterében egy olajjal megtöltött félgömb alakú katlanban ül szt. János ruhátlan alakja. Az egyik pribék az üst tüzét szítja, a másik egy rúdra erősített érckanállal forró olajat önt az apostol fejére. A kínzást szemlélők között látjuk Domicián császár koronás alakját is. A háttérben az apostol száműzetésének helyén Patmos szigetén térdepelve imádkozik a magasban megjelenő s karjain a gyermek Jézust tartó Madonna előtt. Mindkét kép nemes realizmusával, elbeszélő készségével, valamint alakjainak rajzában, ragyogva tündöklő színezésében s tudatosan megstilizált mélytávlatú tájképi részleteiben, mesterének magas színvonalú művészi képzettségére és érzékére vall. A képek széleit bearanyozott enyves kréta-anyagba mélyített ornamentika díszíti. E műremek valószínű mestere Díváid Kornél szerint Koehler (Köller) János bártfai festő és szenátor volt a tizenhatodik század elején.

2 Dr. Wagner nézete e képet Schongauer metszete után 1516. táján készültnek tartja.

3 Kemény Lajos annak a föltevésének ad kifejezést, hogy az oltárkép mindkét oldalán a hajadon fejű rövidre nyírt, feketehajú, vörös ruházatú, barna arcú erős férfi a donátornak, valószínűleg Szatmári György esztergomi prímásnak a dóm nagy mecénásának az arcképe.

4 1 »Habes Romám ... ubi Apostolus Joannes, posteaquam in oleum igneum demersus nihil passus est, in insulam relegatur.« Tertullianus, De praescriptione haer. 20. 2 Divald K. : Magyar művészettörténet. 1927. 109. 1. 3 Dr. Wagner: Dejiny výtvarného umenia na Slovensku. 112. 1. 4 Kemény L. : A kassai szt. Erzsébet egyház történetéhez. Arch. Ert. 1897. 48. 1. 261