Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

lan, hálátlan és megátalkodott üldözéseket. Alakja megtestesítése a »Stabat mater dolorosa«, a szenvedésekben is hősiesen helytálló Istenanya eszményének. Összekulcsolt kezeivel hét tőrt szorít megsebzett szívéhez. Ezek életének azon hét bibliai mozzanatára céloznak, amelyek miatt legjobban vérzett anyai szíve s melyek gyakori témái a ker. ikonográfiának is: 1. A gyermek Jézus bemutâ-tâSâ- a jeruzsálemi templomban, amidőn az agg Simeon megjövendöli az Istenanyának, hogy szívét tőr járja át. 2. Az egyiptomi futás. 3. A12 éves Jézus visszamaradása Jeruzsálemben. 4. A kálváriái keresztet vivő Megváltó látása. 5. A Megváltó keresztrefeszítése és halála. 6. Levétel a keresztről. 7. A Megváltó eltemetése. E szenvedések hősies elviseléseivel lett a bl. Szűzanya a »vértanuk királynéja.« E szobormű a középkori képfaragásnak is figyelemreméltó alkotása nemcsak az arckifejezésen, a testalkaton, a fejkendő és a ruházat festői redőzetén a csúcsíves plasztika formanyelvének tudatos és művészi alkalmazása, hanem az egész alak a benső fájdalmat érzékeltető s részvétteljes áhítatot keltő eszmei tartalma miatt is. Gerevich László dr., aki e remekmű alkotásának idejét a 16. század elejére teszi, a következőkép jellemzi találóan a szobor plasztikai kivitelét: »Nyugodt és áttekinthető a redőzet. Festői anélkül, hogy elnyomná az alak plasztikai és térértékeit. A fejet szorosan körülvevő fejkendő mélyen a homlokba van húzva, s árnyéka fokozza az arc borongós kifejezését. A köpeny alsó részének hosszú vertikális redőit a két keresztbehelyezett kar és a kezek megcsukló ritmusa mintegy drámai zökkenéssel elvágja. A több irányból összefutó redők az alak legkifejezőbb részében az összekulcsolt kezekhez vezetik a tekintetet. A tunika alsó része lágy, festői redőkbe omlik... Az egész szobor még a késő gotika művészi gondolkodására vall, amelybe azonban harmonikusan s természetesen simulnak az új realisztikus "onások... Nem látjuk rajta a német késő gotika görcsös 248