Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

között a szt. Erzsébet-ciklus jelenetei a legsikerültebbek: finomabbak a fejek mintázásában, hatásosabbak az anyagok realisztikus visszaadásában és biztosabbak a térképezés tekintetében, mint akár az oltár passio-ciklusának, akár Mária életének képei. Az egyes ciklusok közötti különbségek nem oly nagyok, hogy különböző iskolázottságú mesterek munkáinak kellene tartanunk őket. Ellenkezőleg: a kompozició, a térfelfogás és az emberi alak ábrázolásának módja mind a három ciklusnál alapjában azonos és így valószínű, hogy festőikben ugyanazon műhely különböző kvalitású mestereit kell látnunk.«

1 A kassai dóm szárny képei, a kor viseletét híven megörökítő, beszédes alakiaikkal. finom kidolgozásukkal és eleven színpompájukkal, kétségtelenül tanúskodnak a dómot építő és díszítő mesterek képírói csoportjának magas művészi színvonaláról. Ez oltárképeket legutóbb Ženíšek Ferenc (t 1933) prágai restauráló művész 1927-ben megtisztogatta és korhadó faalapjukat Impregnálással mentette meg a további romlástól. Bátran állapíthatjuk meg, hogy a kassai dóm főoltára a maga egészében, grandiózus méreteivel, csodálatos frissességben megmaradt festett és faragott alkotó-elemeivel és díszeivel, a gótikus oltárok legkiválóbbjai sorában foglal helyet s műérték és imponáló hatás tekintetében felveszi a versenyt a világ enemű legkiválóbb alkotásaival is. A főoltáron figyelemreméltók a még a restaurálás előtti korból meghagyott barokk stilű ezüst gyertyatartók s az újabban beszerzett szépművű csúcsíves érc tabernákulum. # A szentély többi műtárgyai : A 42X33 cm. méretű rokoko öröklámpa a XVlü. század elejéről. A dóm 1736-ban készült leltári lajstroma ezt jegyzi fel róla: »Egy nagy u j ezüst lampa lanczostul 'Péter András: A magyar művészet története, I. 109-110. Î. 221