Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

húnyt jótékony szent faágyon fekszik. Gyászoló rendtársnői és angyalok veszik körül. Az angyalok egyike a szent kezeiben lévő égő gyertyát fogja. A mennyből szentek és angyalok társaságában a Megváltó tekint le az elhúnyt jótékony szentre. 12. Szt. Erzsébetet sírjából kiemelik. A keresztény tökéletesség e példányképét IX. Gergely pápa 1235. május 26-án Perugiában szentté avatta. Sírját a következő évben Siegfried mainzi érsek felnyittatta, testét kemelték s új koporsóba helyezték. E ténynél jelen vannak: a koronásfejű ősz II. Frigyes császárral, bíborosok, püspökök, szerzetesek és apácák s ellensége Henrik őrgróf is. A szent Erzsébet életét ábrázoló képsorozat remek festményei Divald Kornél műtörténészünk szerint: »az alakok viseletében és mozdulataiban szinte keresett választékossággal, ragyogó színezéssel s a középkorból a szentünkről fennmaradt legszebb, legterjedelmesebb és legművésziesebb s a legtöbb bensőséggel festett legendát képviselik.« Hekler Antal műtörténész ekkép jellemzi a kassai főoltár szt. Erzsébet ciklusának a festményeit: »A XV. század második felének méreteiben legnagyobb és festményekben leggazdagabb megbízása a kassai dóm 1477-ben felállított kétszárnyú főoltára volt. A 48 képre terjedő megbízás teljesítésében több mester vett részt, akik közül a nördlingeni Herlin köréhez kapcsolódó Szent Erzsébetciklus festője a legjelentősebb. Ötletes, eleven, elbeszélő hajlam csöndes lírai természettel párosul benne. Minden erősebb megrázkódtatástól és élesebb hangsúlytól ösztönösen idegenkedik.

1« A képek festője a meglágyított plasztikai rajznak és árnyékolásnak is oly mestere, hogy drámai kompozícióinak építészeti részei, a perspektivikus hibák mellett, közvetlen közelről is úgy hatnak, mintha nem festve, hanem faragva lennének. 1 Hekler Antal : A magyar művészet története. 96. 1. 215