Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)
Második rész. A dóm leírása
pompázatos düreri késő-gotika uralkodásának éveire, 1 3>Z3>Z 3/ 15 század végére, esetleg a 16. század eleiére teszik. A három kápolnaszerű fülke is, amelyben e főalakok helyet foglalnak, architektonikus kiképzés tekintetében is elsőrendű. A pazar idomú finoman stilizált, csipkefinomságú áttört baldachinok és mérművek formanyelvén a csúcsíves stílus merevségét már kecsesen enyhítő renaissance hatását érezzük meg. A középszekrény szélein bájosan faragott mennyezetek alatt két-két férfiszent, a homlokzaton a mérművek között négy női szent festett terrakotta szobrocskája foglal helyet. Férfiszentek az evangeliumi oldalon: szt. Ágoston (354-430) hippói püspök és boldog Günter (Guntherus t 1045) remete, szt. István király nejének Gizellának vérszerinti rokona. A lecke oldalán: szt. Lajos toulousi püspök (11297), Róbert Károly testvéröccse és a ferencrendi kapisztrán szt. János (f 1345.), Hunyadi János támasza és kebelbarátja. A homlokzat női szentjei az evangeliumi oldaltól kezdve: szt. Gertrud (t 1297.) altenburgi apátnő magyarországi szt. Erzsébet leánya, boldog Salome, az Ausztriában elhúnyt angol királyleány (f 880), antiochiai szt. Margit szűz és vértanú, lábainál attribútumával a sárkánnyal és szt. Hedvig (f 1243.), szt. Erzsébet anyai nagynénje, I. Henrik sziléziai herceg neje, aki férje halála után cistercita szerzetesnő lett az általa alapított trebnici kolostorban. (f 1243.) A főoltár széles középszekrényét a 11 m. magasra szökő, de a hatalmas oltártesthez kicsire méretezett s a mult század hatvanas éveiben készült új oromdísz koronázza, tornyocskák között és baldachinok alatt a megfeszített Megváltó s két oldalt a bl. Szűz anya és szt. János apostol alakjával. 2 •Péter András: A magyar művészet története. I. 140. 1. — Gerevich László: A kassai szt. Erzsébet templom szobrászata. 96. 1. 2 A régi oromdíszt, mivel korhadozó részei már lehullani kezdtek, a mult század első felében az oltárról leszedték. Egyes darabjait Henszlmann még látta s a 15. század második fele legsikerültebb faragványainak tartotta. 212
