Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Második rész. A dóm leírása

Az erkélyjáratokról, amelyek megfelelő helyeken az esővíz levezetésére szolgáló vízhányókkal vannak ellátva, nemcsak a dóm építményének fáradságot nem kímélő gondos kivitelében, hanem a város vidékének tájképi szépségében is gyönyörködhetünk. A dóm vízhányói (Wasserspeier, Wasserrinnen, gargouilles) legnagyobbrészt természetrajzilag nem osztályozható s meg nem határozható képzeleti groteszk állatalakok, tátott szájuk a tetőn lefolyó s a galériákon, párkányokon összegyülemlő esővíz levezető csatornája. Ezek a kőből faragott s a külföldi dómoknál is előforduló ábrázolások,

1 olykor a középkori néplélek kedélyéletének beszédes tanúi, amely népszokásaiban a komoly, a szent helyeken is tréfás humort engedett meg magának s a képzőművészetben is, az ideálisan nemes alkotások mellett tréfás kontrasztokat alkalmazott, különösen a késő gotika klaszszikus korában. A kassai dóm is gazdag ily torz faragványokban. Vízhányói sorában látunk fájdalmas kínokat kifejező, otromba tehénszájú, oroszlántestű, denevérszárnyakkal ellátott állatformákat. Az egyik kölykét táplálja, egy másik páncélos vitéz vállára támaszkodva nyúlik előre (az északi oldalon), majd kigyó, illetőleg sárkányfiók marja a tehetetlenül kínlódó állatot (a déli oldalon), vagy az oroszlán kölykét védi az ellenséggel szemben (nyugati oldal) . E legutóbbi szomszédságában egy női alakot mutató vízhányó is nyúlik ki a Mátyás-torony nyugati ormáról. A dóm belső konszoljain helyenkint, nyitott szájú emberi maszkokat, elfintorított, éktelenül lecsúfított emberarcokat, torzított béka, denevér, gyíkfejű vagy testű, farkokkal, karmokkal ellátott undok, esetlen állati szörnyeket talá'Ilyenek a wetzlári dóm 14. századbeli groteszk figurái pl. ifjú női fej undok állati testen, egy démoni szörny sakálfej jel; a strassburgi dómon egy megelégedetten vigyorgó szamár, nyerítő lófej s a párizsi Notre Dame, a freiburgi és naumburgi dóm képzeleti állatalakjai stb. 206