Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Első rész. A szent Erzsébet dóm története

a vármegyék ezüst, bronz és vaskoszorúit. A Konstantinápolyból és Rodostóból egyidejűleg hozott sírköveket a kápolna falába illesztették. A dóm restaurálása körül elévülhetetlen érdemeket szerzett Bubics Zsigmond kassai püspöknek 1907. március 21-én a Bécs melletti Badenben bekövetkezett halála után, a boldogult hamvait a Mettercia kápolna alatti sírboltban helyezték el örök nyugalomra és emlékére epitáfiumot állítottak a kápolna nyugati falánál. A műemlékek országos bizottsága II. Rákóczi Ferenc emlékét a dómban nagyszabású szobrászati művel akarta megörökíteni s e célból 1909-ben pályázatot hirdetett egy megfelelő monumentális műemlék tervére. A pályázat első nyertese Holló Barnabás budapesti szobrász lett, aki megbízást kapott tervének a dóm északi kapujánál gipszmintában való kivitelére. A nagy koncepciójú lovasszobor magában véve általános tetszést aratott ugyan, de a bizottság azt a dóm számára nem találta megfelelőnek. Ezért a gipszmintát helyéről eltávolították s Dudics Andor festőművész bízatott meg, hogy az északi kapu fölötti falmezőre Rákóczi emlékét ábrázoló képet fessen. Dudics feladatának megfelelve 1914—16. években elkészíté a ma látható triptychonos faliképet. 1913. decemberében szerelték föl a dómot villanyvilágítással. A dóm déli kapujánál az u. n. »Mátyás király halotti lámpását« néhai Konrády Lajos kassai plébános használhatóvá tette s 1914. április 4-én nagy ünnepélyességgel meggyújtotta, amely azóta gázlánggal ellátva állandóan ég a kassai elhúnytak emlékezetére. 1915-ben esti hat órára tették át a dómban a pestisragály elhárításáért eddig naponkint délután három órakor végzett litániákat. Ezt a fogadalmi ájtatosságot egyesítették az egykor Flachenfeld Viktorin kassai póstafelügyelő 1732-ben tett alapítványa rendelkezése szerint, a vá176