Wick Béla: A kassai Szent Erzsébet dóm (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1936)

Első rész. A szent Erzsébet dóm története

VI. I. Lipót kora. Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc. Mindaz, ami a katholikus vallás javára 1650 óta Kassán történt, nagy mértékben járult ahhoz, hogy a kath. öntudat nemcsak a városban, hanem az iskolákban, különösen az egyetemen nevelt ifjúság révén, messze vidékeken is föléledjen. Ennek a nevelő munkának természetes következménye lett az is, hogy nemsokára a tanácsban hithű katholikus tagok is foglalhattak helyet, akik a városi adminisztráció eddigi szellemét is megváltoztatták. Ilyen viszonyok mellett történt, hogy I. Lipót király 1671. október 15-én Bécsben kelt rendeletével megparancsolta a kassai tanácsnak, hogy a szt. Erzsébet dóm a vele kapcsolatos temetővel... az egri püspöknek és káptalannak, következéskép a katholikus lakosoknak visszaadassék. A rendelet magyarra fordítva szóhíven a következő: »Lipót Isten kegyelméből mindenkor felséges választott császár és Németország, Magyarország, Csehország stb. királya. Bölcs és körültekintő kedvelt híveink. Ottani hűséges híveink az egri püspök és káptalanja az iránt nyújtottak be folyamodványt a mi Felségünkhöz, hogy ugyanis a nálatok lévő nagytemplomot — amely egyébiránt jog szerint ősi időktől fogva őket illeti meg, de a múltban a Bocskay zavarok idején tőlük erőszakosan elfoglaltatott és ily módon a ti kezetekbe jutott — nekik a katholikus vallás szabad gyakorlására általatok vissza113