Wick Béla: A kassai Immaculata-szobor története (Košice. Szent Erzsébet nyomda, 1928)

II. Az ünneprontás

II. Az ünneprontás. Az Immaculata-szobor fölavatásának ünnepi hangulatát fájdalmasan zavarta meg egy kegyeletsértő eset. A fölszentelést közvetlenül követő éjtszaka a szobor talapzatára gúnyverset ragasztottak. A hexameterben írt gúnyvers szövege a következő volt : «Mausoleum idoli Cassoviensis. Régen nagy kő valék, kősziklás semmirekellő, Rám talála Tamás, nézi volnék mi leendő. Kőszikla, kit nyomának . . . . , vagy pedig oly kép, Mely lészen istené, tiszteltetik imádásokkal. Ragadá csákányát, kifaraga, képpé csinála. Harmadik octobris, ezerhétszázhuszonháromban, Mikoron írnának, megszentelé Kozma pamaccsal, Már Isten vagyok én, legyen hála Tamásnak. Ezen capituláris verseket a kassai kőképnek tiszteletére írta Ézsaiás próféta a harmadik égben. Cap. 44. 6 — 17. Jeremiás cap. 2. 27; 3-9." E gúnyversben említett Tamás, Tornyossy Tamás az emlékmű építője, Kozma pedig Kozma Péter pankotaí c. prépost, aki a megáldás szertartását végezte Izaiás és Jeremiás könyvének számokkal megjelölt versei a bálványimádás istentelen s bűnös voltáról szólnak. Ennek a versnek a műemléket és a Mária-kultuszt gyalázó tartalma mélyen sértette és felháborította Kassa lakóit s különösen a katholikus hívek vallásos lelkületét. Hír szerint egy idegen helvétvallásu diák volt a tettes. BIBLIOTHECA^HUNG ARICA Samaria - Somorj« - Stmorfn