Vargyas Lajos: Áj falu zenei élete (Budapest. Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem, 1941)

Nemzetiségek

78 Itt még a 60 éves asszonyok is tudták, nemcsak a fiatalok. Régóta megvolt a lehetőség az átvételre. (78 a, b.) A műdalok után lássunk néhány népdal-átvételt is. A következő dallamot kisgyerektől középkorú emberekig mindenki ismeri Ájban, nem csoda, hogy megtaláljuk falucskai tót párját. (79 a, b.) A legérdekesebb a következő. (80.) Ez a közismert (8.) második fele. Van egy teljes tót változata is. de nem tudták összeszedni a teljes szövegét, Falucskán még tudják a lányok. Ezt a dalt tehát a szlovákok háromféle formában tudják dalolni: magyar szöveggel, tót szöveggel és a felére csonkult tót formában. A teljes formáról tudják is, hogy ugyanaz, mint a magyar, de a rövidebbnél már azt mondták: ,,Arra tetszik gondolni? De az más." Itt láttuk tehát a magyarosodás folyamatát. Volt azonban egy szlovákosodási folyamat is. Eredetileg ruszinok voltak, görög katolikus vallásuk is ezt mutatja. Az öregek régi imakönyvei cirill betűs, orosz könyvek. Csak újabban készítenek számukra Eperjesen latin betűs szlovák imakönyveket, de még ebben is vannak itt-ott cirill betűs részek. Ruszin multjuk mellett tanúskodik az is, hogy dalaik közt akad kolomejka is. Ami az áji szlovákok tót dalkincsét illeti, az különböző az egyes lányoknál. Ebből a szempontból a fiatalok tudása érdekes inkább, míg a magyar daltudásra inkább az öregeké. A lányok ugyanis a közös iskolában és fonóban, az egész közös élet folyamán természetesen ugyanazokat a magyar dalokat tanulják meg, mint akármelyik magyar lány. Náluk tehát a szlovák dalok mennyiségéből lehet megállapítani, hogy mennyire él még a családban a szlovák hagyomány, milyen erős a kapcsolat az elhagyott Falucskával, milyen gyors az elmagyarosodás üteme. Míg az öregeknél, akik tót környezetben nőttek fel, a magyar daltudásból tudjuk meg, hogy milyen erős a magyarsággal való érintkezés. Az előbbinél azonban óvatosságra van szükség, mert más körülmények is lehetnek az okai annak, hogy a gyerekek nem tudnak szlovák dalt. Például, ha a szülők nem jó dalosok. A szülőktől való tanulás ugyanis szinte az egyedüli lehetőségük arra, hogy szlovák dalt tanuljanak, különösen kisebb korban. Mindezt figyelembevéve meg lehet állapítani, hogy az egyes családok közt különbség van abban, hogy mennyire haladnak az önkéntelen beolvadás útján. Ez alatt a gyermekek együttes játékát, a nagyobbak barátkozását, fonó életét, a szomszédok érintkezését és hasonlókat kell érteni. Ez az első és öntudatlan útja a beolvadásnak, persze csak olyan helyen, ahol barátságban élnek egymás mellett a nemzetiségek. A tudatukban még ragaszkodnak tótságukhoz (egy esetet kivéve), nem is gondolnak arra, hogy már a magyarosodás