Vargyas Lajos: Áj falu zenei élete (Budapest. Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem, 1941)

Nemzetiségek

76 tökéletes a fiatalok szlovák-tudása. Van olyan lány is, amelyik egyenesen szégyell tótul beszélni és ha a falucskaiak tótul szólnak hozzá, ő magyarul felel. Pedig a magyarok részéről semmi gúny vagy ellenszenv nem éri őket azért, hogy tótok. Nagyon békésen megférnek egymásai. A falu társadalmában egészen egyenrangúak a magyarokkal. A lányok beletartoznak a fonó-bandákba és éppen úgy összejárnak a többiekkel, mint akármelyik magyar. Egyikükről sokáig nem is tudtam, hogy tót, — hiszen tót név és itt-ott tót arc is van elég a magyarok között is. Az érintkezésben nem látszott semmi különbség. Ezek a lányok ugyanazt a dalkincset tudják, mint a magyarok. Ez természetes is: a fonóban együtt vannak. Érdekesebb az, hogy a szüleik is tudnak magyar nótát, és pedig olyan változatot, amit a lányuk nem tud. Tehát nem tőlük hallották Áj ban. Állítják is, hogy ők ezt még Falucskán tanulták lánykorukban. Ezt el is lehet hinnünk, mert hiszen asszonykorban kerültek ide, akkor pedig már nem igen dalolnak és főleg nem igen tanulnak új nótát, legfeljebb ami a gyermekektől ragad rájuk. Ha tehát a lányuk és a mai áji fiatalság nem dalolja azokat, akkor valószínű, hogy még lánykorukban, Falucskán tanulták. Volt eset, hogy falucskai asszony tudott magyar dalt lánykorából, megtanította lányának és tőle tanulták meg a magyarok. Első ott tartózkodásom idején még csak a tót lánytól hallottam, másodszor már a fonóban is dalolták. Tehát már a háború előtt és alatt is éltek Falucskán magyar dallamok. Ma méginkább élnek. Nemcsak a falucskaiak tudnak, hanem az egész nemzetiségi területen, beleértve Mecenzéfet és környékét, élnek és vándorolnak magyar nóták és Ájba is eljutnak onnan. így például az egyik tót lány nemrégiben volt odaát Szlovákiában mecenzéfi rokonainál és onnan hozott egy magyar népdalt. — Ez is új nóta most Áj ban. Mecenzéfen tanult a tót suszter több magyar nótát a kocsmában. Ott mindenféle ember összegyűlt: németek, tótok, magyarok. Ezekben a német városkákban állandóan forgott a különböző nemzetiségű lakosság. Iparosnak, gyári munkásnak mentek föl Mecenzéfre, Szomolnokra. Egyik német nevű áji ember apja például Szomolnokon a dohánygyárban ismerkedett meg áji feleségével és beköltözött vőnek a faluba. Ez az állandó keveredés is juttat el nótákat a nemzetiségekhez. De más útja is van ennek. Az egyik áji tót lány Szepsiben szolgált és ott tanult egy másik — falucskai — tót lánytól magyar nótát. így került a dal Ájba. Ilyen alkalom a katonaság is: a tót suszter katonaságban tanult magyar nótákkal állt elő. A magyarok közt lakó töredékek is közvetítettek a nemzetisé-