Vargyas Lajos: Áj falu zenei élete (Budapest. Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem, 1941)
Bevezetés
5 Kodály mondta ki az ilyen kutatás szükségét a Magyar Népzene 5 előszavában és kitűzte azokat a feladatokat, melyeket egy falu teljes népzenei feldolgozásánál meg kell oldani: „Szöveg és dallam puszta feljegyzése, ha mégoly pontos, még semmit sem mond a dallam életéről, élettanáról. Megállapítandó: változik-e ismétléskor, vagy idővel, ugyanazon énekes ajkán? Szándékosan-e, vagy öntudatlanul? Továbbterjesztése jelent-e mindig változást? Mik a változatképződés körülményei, okai, törvényszerűségei? Régi feljegyzések helyi és személyi adatai alapján újra felkereshetők az énekesek. Nagyérdekű megfigyelésekre számíthatunk: évek, évtizedek múlva változott-e a dalok előadása? Ha nem élnek már: van-e nyoma a dalnak vagy velük tűnt el? A megváltozott élettel változott-e a zenei ízlés? Fogyott vagy szaporodott a dalkészlet? Miért hagytak el egy-egy dalt? Külön tanulmányozás tárgya: a zene a közösség életében. Mennyire becsüli, mennyire fontos számára. Mekkora a zeneszükséglete. Becsüli-e a feltűnőbb dalostehetséget, vagy rossz szemmel nézi, haszontalan időtöltésnek tartja a dalolást. Nem csak azt tartják-e „jó dalos"-nak, aki egynéhány, a közösségben nem használatos, ,,uras" nóta modoros előadásával tűnik fel? A közösség vezető rétege mennyiben törekszik „fölfelé" zenei szokásaiban is? Hat ez a többiekre? Az egyre élesebben elváló falusi proletariátus zenei ízlésben is elkülönül-e a törpe- és kisbirtokos osztálytól? Vannak-e még közös dalaik? Melyek az osztályhoz kötött dalok? Keveset tudunk a dallamok elterjedtségéről. Milyen mélyen gyökereznek a társadalomban. Hányan tudják, elhatárolható-e valamely szűkebb körön belül. Dalolási alkalmak, szokások. A terjedés módja: puszta hallás útján, vagy írás, nyomtatás segítségével, (írott, vásári nyomtatott daloskönyvek.) Van-e tudatos, szándékos dallamtanulás, vagy csak „ráragad" az új nóta, aki hallja. Mennyi része van a terjedésben szövegnek, dallamnak? Tudnak-e szöveget dallam nélkül és viszont? Ráfognak-e tudatosan új szöveget régi dallamra? Van-e, aki vállalja ilyennek a szerzőségét? Nincs pontos tudomásunk a nép énektechnikájáról, hangterjedelméről, zenei hallásáról, felfogóképességéről. Mi a dallamismeret átlaga, hol kezdődik a kivételes emlékezőtehetség, mindig együttjár-e kivételes előadóképességgel. Nem ismerjük eléggé a nép hangszereit s a velük való foglalatosságát. Hogyan tanulja meg, aki tudja: magától-e vagy mástól? Mikor, mit, kinek játszik? Pénzért is (táncra) vagy csak kedvtelésből. Parasztbandák, kottanemértő falusi cigányok zeneéletéről nincs 5 Kodály: A magyar népzene. Budapest, 1937.
