Vargyas Lajos: Áj falu zenei élete (Budapest. Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem, 1941)
Variálás
52 tos ragaszkodás a változhatatlan formához itt már civilizációs hatás. Ha színdarabban, vagy grammofonon hallanak egy dalt és pontosan megtanulják, annak a formája már szent, annak egy hangjához sem lehet hozzányúlni. Egy öreg mondta nagy öntudatosan: ,,Mások lakadalomba így danolják (és mutatta). De én Király Ernőtől hallottam, hát má én abbul nem engedek." Ilyen civilizációs eredetű tudatosság nélkül is megvan a ragaszkodás a dal egy bizonyos formájához: ,,De csak egy hangjának kell lenni. Tudom, hogy el lehet változtatni" — mondta egy másik öreg, mikor nem tudott ráakadni egy dal biztos, valódi formájára. Ezért aztán tudatosan nem igen változtatnak a dalon. A változás vagy változtatás mindig önkéntelen. (Felejtés, stb. révén. A kisebb eltéréseknél az énekes nem gondol rá, hogy avval megváltoztatja a dallamot.) Ha nagyobb változtatást tesznek tudatosan, az már önálló „szerzésnek" számít. Van egy-két példa arra, hogy legények „fundáltak" is dallamot. A következő (55.) példát a banda prímása, egy gazdalegény szerezte. Csak hegedűn játszotta, szövege nem volt. A szövegéről azt mondta: „Lehet ere sokat, szőke vize a Tiszának." Aztán ki is vallotta, hogy ez tulaj donképen abból van, ,,ara visz". Fütyörészgette: jó lesz ez csárdásnak is. „Hallgatónak nem így visz", mondta (ha t. i. „Szőke vize a Tiszának" szövegére dalolják"). Láthatjuk, hogy a második fele pontosan egyezik a hallgatóval, csak csárdástempóban van. Nem csinált egyebet vele, minthogy a végét előre tette az ismert A A 5 séma szerint. Ez nem lépi túl azoknak az elváltozásoknak mértékét, melyeket a variálásnál szenvednek a dalok. Még kézenfekvőbb ez a másik példánál. (56.) Három ismert dallam részeiből van összeerőltetve. Ezt egy másik legény a szőllőben „fundálta", mikor csőszködött. „A hosszú éjszakákon még fundáltam is." Abból a tényből, hogy az ilyen változtatásokat már önálló szerzeménynek érzik, arra lehet következtetni, hogy tudatosan nemigen tesznek ilyen változtatást a dalokon, tehát az ilyenféle elváltozások csak az öntudatlan variálás útján keletkeznek, felejtés, rosszul tanulás stb. folytán. Itt Ájban ugyanis nem sikerült tudomást szerezni olyan esetről, vagy éppen tettenérni, mikor valaki tud jól egy dallamot, vagy dallamsort, de elváltoztatja, mert úgy jobban tetszik neki. Tehát, hogy ilyen dallamrészt: (57a.) valaki átalakít ilyenné: (57b.). Az ötfokúsítás ugyan tetszés alapján történik és mint láttuk elég tudatosan is, de viszont az még a fentinél is kisebb változtatás; nemhogy a dallamon, de még a frázisnak a jellegén sem változtat. De még a „szerzők" változtatásai sem érik el azt a fokot, mert hiszen ők nem dallamrészleteket alakítottak át, hanem csak változatlan dal-