Esterházy Lujza: A huszadik esztendő (Budapest. Új Élet, 1942)

kérdésének megoldását várjuk és a müncheni döntés irányvonalai alapján úgy képzeljük él ezt a megoldást, hogy a színmagyar területek rövidesen átkerülnek Magyarországhoz, míg a vegyesnemzetiségü területeken népszavazás lesz. Október Csallóköz Pozsonyból autón indulunk a Csallóközbe. Az út céjla: meggyőződni a helyszínen arról, hogyan vészelte át ottani népünk a mozgósítás napjait és nem érte-e bántódás. A taxi soffőrje elujságolja, hogy a Csallóközben már mindenütt kitűzték a magyar zászlót. És csakugyan, aho­gyan elérjük az első magyar falut, már messzi­ről látszik a falu közepén feállított hatalmas pózna tetején az arany napfénytől beragyogott piros-fehér-zöld lobogó. Húsz esztendő óta az első magyar zászló, amit ezen a területen látok. Nem lehet kifejezni, mit érez az ember ilyenlkor. Az országúton, végig a Csallóközön renge­teg kerékpáros legény. A kalapjukon méteres piros-fehér-zöld pántlikát lobogtat a szél, kere­keik végig befonva piros-fehér-zöld papírral. Boldogan kiáltják felénk, hogy várják a ma­gyarok bevonulását. Elérjük Somorját: már minden épületén ott leng a magyar trikolór. Végig az egész úton ugyanez a kép: piros­fehér-zöld zászlókkal fellobogózott házak, piros­50

Next

/
Thumbnails
Contents