Esterházy Lujza: A huszadik esztendő (Budapest. Új Élet, 1942)

imává alakul. S úgy érzem, hogy mindenütt a világon ezért imádkoznak a rádiók előtt a lelkek tömegei. És hogy vannak sokan, akik most ezért ajánlják fel az életüket Istennek. Mintha a föld egyetlen oltár lenne, amelyen emberi szívek életüket áldozzák fel az Ürnak, váltságdíjul a békéért. Kármelek szerzetesnői, gyárnegyedek jocista ifjúmunkásai s a keresztény szellemiség élemberei közül sokan lehetnek ebben az órában, akik, hogy ne törjön ki a mészárlás s az emberiséget ne öljék ki a bombák és a gázok, most odaviszik életük áldozatát Isten elé a béke megmentéséért. S mindenfelé a világon egyre többen csatlakoznak ehhez a láthatatlan sereghez ... Éjjel háromnegyed tizenkettő: a Deutschlandsender jelenti, hogy Chamberlain még mindig Hitlernél van. A két államférfi újabb tanácskozásba kezdett, hogy új megoldást keressen. A bemondó megígéri, hogy amint ismeretes lesz az eredmény, azonnal közölni fogja a hallgatókkal. Ezért hát maradjon mindenki a készüléknél. .. Nyitva tartjuk a rádiót és várunk, várunk. A Deutschlandsender hanglemezeket ad le, Johannes Maria Webert, Strausst, Mozartot. És ez így megy szakadatlanul, miközben az egész világ szeme Godesbergen csüng. Éjjel 2 óra 1+0 perc: a Deutschlandsender közli, hogy pár perc múlva hozza Hitler és U