Esterházy Lujza: A huszadik esztendő (Budapest. Új Élet, 1942)

hogy hiába, nem tudunk másról beszélni, mint az Anschluss által teremtett új kilátásokról.. . Pozsony, március 17 A Dunaparton a meleg tavaszi napsütésben már virágoznak a juharfák. Rákönyökölünk a kőpárkányra s átalnézünk a fénylő, hömpölygő folyamon. Odaát nyugat felé a kékpárás wolf­stáli hegy: az már a Harmadik Birodalom. Alig néhány kilométernyire innét már Hitler katonái tartják az őrséget. Álomszerűen hihe­tetlen az egész. A z a roppant hatalom, amely­nek dinamikája eddig csak a rádión át jutott el hozzánk, most már itt áll a küszöbünkön ... Március 18—31 Az Anschluss óta egymást érik a szudéta­német párt népgyűlései, ünneplik az ausztriai németség egyesülését a Német Birodalommal. Érthető és indokolt ez az öröm, hiszen nagy dolog, ha két egymástól elválasztott nemzet­rész végre egyesülhet. De a népgyűléseken nem csak ünnepelnek, hanem követelnek is a szudétanémetek. A nemzeti jogok teljessé­gét követelik a csehszlovákiai német népcsoport számára. Március 25-én Hodža Milán miniszterelnök rádiószózatban bejelenti az új kisebbségi statú­tumot, amely szerinte a legrövidebb időn belül (J

Next

/
Thumbnails
Contents