Brogyáni Kálmán: A fény művészete. Vázlat (Bratislava. Concordia, [s. a.])

zellánban, szőnyegben egy olyan enteriörkulturát termelt ki, mely az egész művészeti termelés :olyamatát ezen enteriőr szükségletek felé terel:ék. A művészeti alkotás enteriőrbe zárt magán:ulajdon jellege így nemcsak hogy elfojtotta az alakítás kollektív hatóképességét, de lehetetlenné s tette egyúttal a tipus, a tömegszükségletekre berendezkedett, tehát kipróbáltan tökéletes standard formák létrejöttét. A tömegszükségletek egyre fokozódó kívánsága gy csak lassan tudja felőrölni önmaga előtt a polgári társadalom belső mechanizmusából épült gátakat. Csak lassan, mert művészeti forradalmak ma nin:senek már. A művészeti forradalmat ma már a oolgár glorifikálta és a kispolgári művész profeszszionálta. A festő az alig negyvenéves mult művészetét dasszicizálja. Egyedül az architektúra fejlődik a szükségletek hatása alatt. A szintétikus zseni késik, mely a kátyúba rekedt •nűvészetet tovább lendíti valamilyen új izmus srejével. Csönd van. A polgári szalonok eredetijei és utánzatai mögött valami mégis morajlik. A szalon nélküli nyomortelepek, az életszükséglet legminimálisabb igényeit kielégíteni nem tudók vágyaival valami jelentkezik.