Brogyáni Kálmán: A fény művészete. Vázlat (Bratislava. Concordia, [s. a.])

árnyakat formálnak. Az alakok és a kompozíció is mind, valami régen álmodott álom világ sejtéseiből jegecesednek valósággá. „Les formes sont dépossédées de la signification de l'objet et jouent entre elles par simple contact du hasard ou d'une préméditation d'ordre intellectuel et mystérieux." Az alakítás a lehető legvégső fokig szublimálódik és megtalálja a fényt és annak közvetlen, feltétlen, mechanikus eszközét, a fotót. A. Ozefant a tény alkotóerejével, a geometriai formák szigorúságán keresztül, a misztikumig fokozza a tárgyi valóságot. A szürrealista M a n R a y a fénynek a fokról-fokra való kutatásában jutott el a piktúrától a fotóig. Kezdetben még mint a piktúra kifejezésgazdagságét gyarapító tényező szerepel a fotográfia,, mint „plastique pure et abstraite." Mikor Man Ray szürrealista filmjeit, az „Emak Bakia"-t, az „Etoile de mer"-t, a „Mystère du Chateau de Dés"-t bemutatja, a foto anyagszerüsége már megkezdi önmaga függetlenítését a festőművészettől. A függetlenné vált absztrakt fotográfia visszakapcsolódik a foto eddigi fejlődéséhez, mely közben, a művészi után való törekvésében egyre gazdagította a pozitív, úgynevezett nemes eljárásokat. 40