Brogyáni Kálmán: A fény művészete. Vázlat (Bratislava. Concordia, [s. a.])

és szigetelő anyagok, a festőművészet fejlődése a festés szószerinti értelme szempontjából, a pél­dák egész sorozatával mutatnak rá, hogy az új anyagok, a helyes fizikai és kémiai elveknek fel­ismerésével, milyen ujatformáló erővel bírnak a művészetek fejlődésében. A fotográfia ezt a függőséget a lehető legjobban hangsúlyozza. Egész fejlődése az önálló művészet lényege felé nem egyéb, mint a fizikai és kémiai felfedezések sorozata. A fotográfia e fejlődési út egész vonalán érezte nagy jelentőségét a kép alakításban: mégis sokáig döngette a piktúra, majd a grafika bezárt kapuit, hogy művészetül is­merjék el, amíg a modern képzőművészetek kon­struktív tendenciáiban önmagára talált. Felfedezte saját mechanizmusának, külön optikai látásának, kémiai képrögzítésének belső lényegét. Ehhez őszinte marad, többé nem leplezi, sőt hangsúlyoz­za. Ez az őszinteség azután megtisztítja a fotográ­fiát a lényegéhez nem tartozó dolgoktól és ön­álló művészetté emeli. A fotográfia a képzőművészetek közül így legin­kább függ alakító eszközeitől. Ez az éles techni­kához kötöttség teszi azután egyfelől kifejezőb­bé, másfelől sajátossá és választja el a képzőmű­vészet többi ágaitól, különösen a síkon való for­ma- és színalakítástól, a pitktúrától. A piktúra kifejezéseiben a fantáziát ragadja 10

Next

/
Thumbnails
Contents